Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 17. (Szolnok, 2002)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Jász-Nagykun-Szolnok megyei iratok 1701-1800 / 221. o.

BENEDEK GYULA JÁSZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYEI IRATOK 1701-1800 A 18. század biztatóan indult a megye jogelőd

1 területei számára is. Ennek az képezte az alapját, hogy sikeresen befejeződött a törökellenes felszabadító háború, amelyet a karlócai békeszerződés a nemzetközi jog eszközeivel is szentesített.

2 Az alapvetően új helyzet és az erőviszonyok végre lehetővé tették, hogy az ország elnéptelenedett területei - így a megyében a Tisza bal parti részei is - újratelepüljenek

3 és újjászerveződjön az állami mechanizmus. Az események ennek megfelelően folytak elsősorban 1699 és 1703 között, de közben mindinkább kitűnt, hogy magyar részről ezt a teljes függetlenség jegyében, míg Bécs részéről a beolvasztás folyamatos megvalósításával képzelik el. A nézetkülönbségek vezettek a Rákóczi szabadságharchoz, amely elbukott ugyan de mértékletre intette a bécsi udvart, ugyanakkor semmissé tette az 1699-től folyamatban volt újjátelepülést. A szatmári békeszerződéssel

4 jutott azután ingatag nyugvópontra a magyar-osztrák nézetkülönbség, amelynek alapján véglegesen létrejöttek az újjátelepülés és a társadalmi újjászerveződés feltételei, az újból és újból felbukkanó beolvasztási törekvésekkel párhuzamosan. Az események "hősi korszaka" 1710-1730 között, a permanens időszaka pedig 1730-1780 között zajlott. II. József uralkodása idején azután újból felerősödtek az elnyomó törekvések. 1 Azaz Külső-Szolnok, a Jászság és Nagykunság számára is. 2 A karlócai békeszerződés 1699. január 26-án kelt. 3 Ugyanis a jobb parton az újjátelepülés már 1700 előtt megtörtént, amelyet a Rákócziszabadságharc eseményei nem érintettek. 4 A szatmári békeszerződés 1711. április 30-án tett pontot a Rákóczi-szabadságharcra. 221