Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 17. (Szolnok, 2002)

TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: Adatok a Jász-Nagykun-Szolnok megyei vízi- és hajómalmok történetéhez. / 9. o.

haszonbérlő átadja Ferentzi Andrásnak. A malom teljesítményével probléma lehetett, mert megvizsgálták 5 kő őrlőképességét és fel is jegyezték. Ezek a következő adatok: 1. kő felöntöttek 1 q 32 font búzát = liszt 1 q 15 font 2. kő " 1 q 39 " = liszt 1 q 22 font 3. kő " lq85 " = liszt 1 q 60 font 4. kő " 1 q 65 " = liszt 1 q 40 font 5. kő " 2 q 12 " = liszt 1 q 90 font

31 A belső vízimalom sokáig működött még. Fodor Ferenc is közli fényképét a Jászság életrajza című munkájában. 32 Valószínűleg a mai strandfürdő helyén állt. A kis vízimalom Ez a vízimalom szinte alig ismert, ábrázolást sem sikerült találni. A források mégis azt bizonyítják, hogy működött és dolgozott Jászberényben a külterületen egy kisebb teljesítményű vízimalom is. A kis malomról az első említés 1827-ben történik Antalffy Gyula: Reformkori magyar városrajzok című művében, amikor Jászberényben a külterületen két négykerekű malmot említ. 33 Valójában csak 1836-ban vetődik fel az ötlet, hogy a külső vízimalom mellett egy kétkerekű felüícsapott vízimalmot építsenek. 34 Meg is épül, de 1843-ban az árvíz elpusztítja. Ekkor már 4 kerekű malomnak említik. Malomkövei: 14, 15, 9,5, 14, 13 és 15 col magasak. Használható eszközeit és berendezéseit a belső malomnál építették be. 35 SZML. Jászberény ir. 1845. Capsa 54. Fasc. 2. No. 153.; No. 156. FODOR F. XXXI. tábla. 61. kép. A belső vízimalom fényképe. ANTALFFY Gy. 333., 335. p. SZML. J-K-K ir. 1835. Fasc. 4. No. 691.: 1836. Fasc. 4. No. 459. SZML. Jászberény ir. 1843. Capsa 53. Fasc. 2. No. 277. 1/2. 21