Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 17. (Szolnok, 2002)
ADATTÁR - Cseh Géza: A Nagykunság leírása az 1699. évi Pentz-féle összeírásban / 195. o.
A török császárnak 60 „ Szablyapénzt a török császár írnokának 50 „ Hasonlóképpen pint vajat 30 És egy kövér vágómarhát. Mesterszállás (Mester Szállás) A templom kevés maradványa még látható itt, de (a helység) emberemlékezet óta lakatlan. Kelet felé egy órányira Túrtővel határos, felerészben mocsaras vizekkel, a másik felében szántóföldekkel. Majd déli irányban félórányira határos Szentandrással (Szent András), nagyobbrészt mocsaras vizekkel, legelőkkel és rétekkel. Nyugaton félórányira Gyaluval határos, felerészben szántóföldekkel, felerészben mocsaras vizekkel, azonban közöttük (a két település között) folyik a Körös (Keres). Északon Kispóval (Kis Pó) és Nagypóval (Nagy Pó) határos, mindenütt jó földdel és talajjal. Egykor az egri várnak évente nyolc ökröt adott (a falu). Kunszentmártoni (Kun St. Markton) Csongrádtól egy mérföldnyire, a Körös (Keres) folyó mellett fekszik. Kőből épült temploma van. 1683-ban elpusztult és lakatlanná vált. Keleten Veresegyházzal (Veres egyhasz), nyugaton Szentlászlóval (St. Laslo), déli irányban Ecserrel (Ester), észak felé Szentandrással (Sz. András) és Öcsöddel (Ötsöd) határos, s Vásárhelytől (Vásárhely) három mérföldre fekszik. Jó talaja, termékeny szántóföldje, szintúgy mocsaras vizei és nádasai vannak. Talán negyven gazda lakhat majd itt. 1577-ben Egerbe robotot és szolgálatot teljesítettek, s évente 40 forint pénzadót fizettek. Hasonlóképpen 16 hizlalt vágómarhát adtak a királyi provizornak. Kunhegyes (Kun Hegyes) Kőből épült temploma van. Kolbásztól (Kolbacz) félórányira, keletre fekszik, 25 s erre mindenütt jó földek vannak. Ugyancsak jó földekkel, 25 Téves megállapítás. Valójában Kolbász fekszik Kunhegyestől keletre. 215
