Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 17. (Szolnok, 2002)

ADATTÁR - Cseh Géza: A Nagykunság leírása az 1699. évi Pentz-féle összeírásban / 195. o.

Kis- és Tótturgony (Kis és Tot Turgon) Noha két elnevezése van, csupán egy falu, amely kelet felé Kisújszállással (Kisuy Szállás) félórányira határos, több mocsárral, azonkívül szántóföldekkel, és hasonlóképpen Móriccal (Morics) is félórányira. Amikor nincs árvíz, ily módon az egész területet szántóföldnek használhatják. Délen Marjalakával (Marialaka) másfélnegyed órányira határos, nagyobbrészt mocsaras vizekkel és Kába felé 200 kötél szántófölddel. Nyugaton másfélórányira, jó szántóföldekkel Fegyvernekkel és hasonlóképpen jó szántókkal Csorbával határos. Északi irányban Kenderessel félórányira határos. Itt sok árok és kert van, s ezt a helyet Tótturgonynak ( Tot Turgon) nevezték. Még megvan a téglából épült templom, és nem kerülne túl sok pénzbe a megjavítása, kiváltképpen, hogy a teljes falazat boltozat nélkül még áll. 1577-ben itt mindkét helységben 14 gazda lakott, és Egerbe, a királyi provizornak adózott, nevezetesen: Pénzben Szent György ünnepére 9 forint 98 dénárt Szent Jakab „ 5 forintot Szent Mihály 9 forint 98 „ A téli robot megváltásáért 9 „ 98 „ Királyi dikába 14 forintot Akóban: Búzanegyedet 8 Vi Arpanegyedet 8 Vz Pint vajat 10 Juh- és tehénsajtot 9Vi Nyáron mindenféle robotot teljesítenek. A törököknek: Dahu Cselebinek

24 Pestre 21 forintot Hasonlóképpen 16 „ Fa helyett 16 „ Cselebi: Úr; keresztnév mellett, vagy megszólításban az írni-olvasni tudó, tanult embernek kijáró tiszteletet fejezte ki. Ez a cím illette meg a szellemi munkával foglalkozó tisztségviselőket, pl. a kádikat és a defterdárokat. 213