Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 17. (Szolnok, 2002)
TANULMÁNYOK - Szikszai Mihály: Adatok a Jász-Nagykun-Szolnok megyei vízi- és hajómalmok történetéhez. / 9. o.
1835-ben a berényi külső 6 kerekű vízimalom mellett 2 kerekű felülcsapó vízimalom építésére készülnek tervek. 22 1843-ban ismét az árvíz teszi használhatatlanná a malmot. A tanács a teljes újjáépítést határozta el. A javításhoz szükséges fákat Túráról hozták. Az új malom terveit Hág Ádám kőműves mester készítette. A terv egy négykerekes felülcsapó vízimalmot ábrázol. 23 Az elpusztult malom részeiről inventáriumot (leltár) készítettek. Ebből a leírásból ismerjük a berendezéseit. Az elpusztult külső malom 3 kerekű és felülcsapott volt. A malomkövek 8, 8,5 és 6 col magasak. 24 Ezen kívül elpusztult még az alulcsapó kis malom is. 1877-ben a külső vízimalom lebontását határozták el. Az iratok szerint azonban nem bontották le, vagy pedig elkezdték bontását, de nem fejezték be. A tanács ugyan határozatot hozott, hogy a vízimalmot le kell bontani és a használható alkatrészeket a belső vízimalomba kell építeni. 1895-ben Gosztonyi Géza pusztakerekudvari birtokos panaszt tett, hogy a berényi külső vízimalom nagyon felduzzasztottá a vizet, ami birtoka egy részét elöntéssel fenyegeti. A panaszt tévő szerint a vízimalom a mostani 3 kerék mellett még 3 további alulcsapó vízikerékkel volt ellátva (összesen 6 kerék). Ennek megfelelő szélességgel és mélységgel rendelkezett. A kiöntés okának a megfelelő zúgó hiányát említi. 1895-ben a malmot özv. Vallus Antalné és Detki János bérlők használták. Ők azonban nem üzemeltették. A külső malomnál a város véleménye szerint nincs szükség a zúgok szélesítésére, árvizek idején ugyanis az ott lévő töltésen keresztül megy le az összegyűlt vízmennyiség. Ennek ellenére 1900-ban határozatot hoztak a vízimalom lebontásáról. (188/5661/1900). A bontást azonban úgy hajtották végre, hogy a 3 alulcsapó kereket lebontották (ezeket az alkatrészeket azután felhasználták a belső vízimalomnál), a többi 2 felülcsapó és 1 alulcsapó kereket viszont továbbra is meghagyták. 1903-ban a Nagyváradi Kultúrmérnöki Hivatal a malomfő és a malomcsatorna átalakítását javasolta. A munkálatok után a tervek szerint megszűnik a káros duzzasztás. A rőzsegát elbontása és a duzzasztó zsilipek beépítése után az árvíz akadálytalan lefolyása biztosított, a kitisztított folyómederben nem képződhetnek rendellenességek. A magas őrlővízszintet 1 m-el lejjebb SZML. J-K-K ir. 1835. Fasc. 4. No. 459.; 1836. Fasc. 4. No. 459. SZML. J-K-K ir. jzkv. 2481/1843. sz. - Jászberény ir. 1842. Capsa 53. Fasc. 2. No. 184. 1/2. SZML. Jászberény ir. 1845. Capsa 54. Fasc. 1. No. 82. 1/2. 19
