Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 17. (Szolnok, 2002)

TANULMÁNYOK - Jan Basta: Az állami levéltári rendszer modelljének bemutatása Lengyelországban 1918 után - A Rzeszow-i Levéltár története / 167. o.

A Tanácsba tartozott hivatalból a Főosztály főosztály-vezetője, az állami levéltárak igazgatói, minden minisztériumból egy személy és egy egyházi képviselő. A Tanács tagjai közé tartoztak még azok is - akiket a vallásügyi miniszter jelölt az 5 éves időszakra, valamint azok akik a levéltárügy és a levéltári kutatások terén kiemelkedőek voltak. 8 A Levéltári Tanácsot a vallásügyi miniszter vezette. A Kormányzó Tanács megalkotta a levéltári törvényt, amelyben körvonalazta az állami levéltári hálózatot. A hálózatot alkotta: Régi Iratok Főlevéltára, Régi Iratok Levéltára, Kincstár, Vallásügyi Minisztérium Levéltára, Hadtörténeti Levéltár és 3 helyi levéltár Lublin, Piotrkow, Plock. Rendelet engedélyezte a miniszternek további helyi levéltárak létrehozását. E téren a kezdeményezést átadták az Állami Levéltárak Főosztályának. A megszálló Német Királyság és a mellette működő Levéltári Igazgatóság rendelkezéseit nem mindig hajtották végre. A levéltári anyagok védelmével és kezelésével kapcsolatos feladatokat a Kormányzó Tanács által 1918. október 31-én kiadott rendelet tartalmazta. Ebben a levéltári anyagot az ingó javak (műkincsek) csoportjához sorolták.

9 Ugyanolyan eljárás és védelem alá tartoztak mint a többi kulturális, művészeti javak. A levéltári törvényt viszonylag hamar bevezették Lengyelország függetlenné válása után. Már 1919. február 7-én életbe lépett a lengyel állam vezetője által kihirdetett rendelet az állami levéltárak szervezetéről és a levéltári anyag védelméről. A rendeletet aláírta Paderewski köztársasági elnök és Lukasievicz vallásügyi miniszter. 10 Ez lehetővé vált, mert a levéltári ügyekben alapul vették az új jogi szabályozást. A fent említett rendeletben hozott szabályokat majdnem teljes egészében elfogadták, egyetlen kivétellel: - a Lwow-i levéltárat is hozzácsatolták az országos hálózathoz. Kibővítették a rendeletet azzal, hogy a rendeletben foglaltak vonatkozzanak a régi országos levéltári anyagokra, amelyeket Krakkóban és Lwowban őriztek. A rendeletben leírt levéltári szerkezetet hierarchikus formában 3 részre tagolták. A vallásügyi miniszter, azután az Állami Levéltárak Főosztálya vezetője, aki később főigazgatói rangot kapott, és a központi és helyi levéltárak vezetői. Ebben a rendszerben kiemelt szerepet kapott az állami levéltárak főigazgatója, mert gyakorlatilag ő irányította az állami levéltári hálózatot. Fontos szerepe volt a levéltárak átalakításában. A két háború közötti időszakban ezt a fontos beosztást 3 fő W mysl przepisów Minister mógl mianowac do 12 czlonków Rady. Dz. Urz. MWR i OP, Nr 7, poz. 2. Dziennik Praw Panstwa Polskiego, Nr 14, poz. 182. 171