Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 17. (Szolnok, 2002)

TANULMÁNYOK - Tolnay Gábor: Néhány kataszteri fogalom agrártörténeti vonatkozása / 83. o.

A nem nemesi eredetű ingatlanok tulajdonosainak kérelmére, a tagosítást csak abban az esetben rendelték el, ha a tulajdonosok birtokarányos többsége ahhoz hozzájárult. A tagosítás során az egy helység határában szétszórtan fekvő, de azonos személy tulajdonában lévő birtokparcellákat a helység összes birtokosának közös megegyezése vagy valamely törvényes forma döntése alapján, a határ birtokviszonyainak újrarendezésével egy vagy néhány tagba vonták össze. Tehát ennek során minden egyes birtokos a szétszórtan fekvő ingatlanai helyett azoknak becslése útján megállapított értékével azonos vagy közel azonos gazdasági értékű és rendszerint a természetben területileg is összefüggő ingatlant kapott. A tagosítási eljárás eredményessége főleg a becslés helyességétől függött, mert rendkívül fontos volt, hogy a becslés, azaz a földrészletek egyenértékének megállapítása minden tekintetben kifogástalan legyen. A tagosítás a birtokrendezés egyik fajtája, amelynek során általában a következő feladatokat kellett megoldani: 1./ Az úrbérrendezés, „rendbeszedés" (regulatio, rectificatio), amelynek során megállapításra került az úrbéri birtokállomány terjedelme és helye. 2.1 Az elkülönítés (segregatio), mely a földesúr és a jobbágy által használt földterületnek (legelő, erdő stb.) szétválasztását jelentette. 3./ A tagosítás (tagosztály, összesítés, commassatio). 4./ Az arányosítás a közös földterületek rendszerint nemesi közbirtokosságok résztulajdonosainak részesedési arányát állapította meg. 5./ A felosztás, amely a közös földterületek (legelő, erdő stb.) felosztását jelentette a résztulajdonosok között. 98 A tagosítás lebonyolítása állami közreműködés - támogatás és felügyelet nélkül nem volt megoldható. A tagosítás következményeként mind a föld ára, mind a haszonbér emelkedett. 1908-tól azonban már más felosztást kellett alkalmazni. Az 1908:

VII. t. c. a tagosítási eljárást közigazgatási és bírói eljárásra osztotta fel olyan módon, hogy az előbbi mindig megelőzte az utóbbit. " 1./ A megengedhetőségi tárgyalás. (L. ott.) 2./ Az előmunkálatok. (L. ott.) 3./ Az érdemleges tárgyalás (L. ott.) 4./ A végrehajtás (L. ott.) 10

° SIMONFFY 1972. 209-210. p. a./ SEBESS-BÖRCSÖK 1909. 6. p., b./ Füldművelésügyi igazgatás 1936. - 523. p. a./ 30/1909. I. M. sz. rendelet 21. §-a., b./ NÁDASDI 1996. 41. p. 116