Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 16. (Szolnok, 2001)

TANULMÁNYOK - Elek György: Adalékok Karcag város népesedésének és egészségügyének történetéhez II. 1800-1849. / 39. o.

A Sárrét települései: Füzesgyarmat (7), Kába (18), Báránd (12), Udvari (16), Szerep (13), Bajom (10), Szeghalom (1), Köröstarcsa (3), Körösladány (1), Tetétlen (1), Nagyrábé (1). Összesen: 83 fő (15.75 %). Minimálisnak mondható házassággal szerepel: Debrecen (13) és a Hajdúvárosok (Böszörmény, Szoboszló, Hadház) 9. Összesen: 22 fő (4 %). Szórványosan előforduló települések: Miskolc (5), Igrici (4), Szentes (3), Noszvaj (3), 1-2 házassággal: Nagykőrös, Szikszó, Vásárhely, Békés, Ónod, Berettyóújfalu, Szarvas, Csat, Palkonya Kocsi puszta, Tiszanána, Okány, Nyárád, Monor, Ároktő, Öcsöd, Nemesbik, Seregélyes, Keresztes, Balmazújváros, Értarcsa, Bölcs, Gelej, Hejőszalonta, Tas, Karancs, Földvár, Kassa, Ragyistyán, Tiszatarján, Ernőd, Izsap (Komárom megye), Tépe, Géres, Diószeg, Solt, Orosháza, Csákvár, Mezősas, Cegléd és egy esetben Gömör megyét említik származási helyként. Összesen: 81 fő (15,4 %). Karcagnak tehát a nagykunsági településekkel, valamint a szomszédos városokkal, falvakkal, országrészekkel alakult ki intenzív házassági kapcsolata, s ez Békés, Heves, Szabolcs megyék, vagy a sárréti települések esetében az évszázados kapcsolattartás irányainak folytatódása. A katolikus esketési anyakönyvekben 1820-tól kezdve találunk rendszeres, értékelhető feljegyzéseket az exogám kapcsolatokról. 1820-1849 között 305 házasságot kötöttek, s ezek között 148 esetben származik más településről a házasulok valamelyike. A református környezetben élő karcagi katolikusok a házasságok csaknem felében (48,52 %) idegenből hoztak párt maguknak. Ez nem csupán városon belüli kis lélekszámuk miatt alakult így, a vizsgált időszakban, (de később sem) igazán jellemzők a katolikus-református vegyes­házasságok. A katolikus házasságkötők származása: Nagyiván (25), Püspökladány (23), Tiszaörs (14), Egyek (11), Kenderes (7), Báránd (5), Nádudvar (3), Jászdózsa (3), Nyárád (3), Szemere (3), Gyöngyös (2), Mezőtúr (2), Szomolya (2), Tokaj (2), Gömör megye (2), (egy házasságkötés): Aszaló, Andrásfalva, Bököny, Besenyő, Békés, Buzitha, (Tisza)Bő, (Tisza)Bura, Domony, Ér-Kőrös, Eger, Eperjes, Fülek, Fejértő, Harsány, Kisköre, Kisújszállás, Kunhegyes, Kacs, Keresztespüspöki, Marosvásárhely, Nagykörű, Nagyvárad, Nagymihály, Ónod, Örvény, Pásztó, Sáros, Szarvaskő, Szárazbő, Tiszapüspöki, Tiszahalász, Tiszaszalók, Pusztaszakállas, Újvidék. Külföldről: Imoikan (Felső-Szilézia), Linz (Felső-Ausztria), Metzenhéf (Mecenzéf), Pardubitz, Pleseke (Horvátország), Pribiszló, Seszpiny. A katolikusok "kevesen lévén" érthetően rákényszerültek az intenzív külső házassági kapcsolatokra a szomszédos katolikus (pl. Nagyiván) közösségekkel. Tudnunk kell, hogy a városban a katolikusok azok, akik nem kizárólagosan me­45

Next

/
Thumbnails
Contents