Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 16. (Szolnok, 2001)

TANULMÁNYOK - Bagi Gábor: Szolnok visszafoglalása 1685-ben, és jelentősége a török elleni felszabadító háborúk első szakaszában / 9. o.

Johann Donath Heissler von Hintersheim (? - 1696) csehországi német főnemes család sarja, ki 1683-ban Bécs alatt egy lovasezred parancsnoka volt. 1686-ban Buda alatt Louis Hector Villars ezredes (később francia marsall) így jellemezte: "... szerencsés katona, olyan ember, akiben sok bátorság, szellem van, igen tettrekész, sok derék terve által jutott előre. Előkelő külseje és magatartása van. Azt mondják, összezavarodik egy nagyobb operáció parancsnoklásánál, de az ilyen véleményekben kevesebb az igazság és több az irigység."

44 1685-ben lett vezérőrnagy, utóbb altábornagy, ki kisebb seregrészeket vezetve 1690-ig számos sikert ért el a török ellen. Ekkor kinevezték az erdélyi császári csapatok parancsnokává. Thököly Imre, valamint a mellé adott török-tatár-kuruc csapatoktól kellett volna a fejedelemséget megvédenie, de itt váratlan vereséget szenvedett. Heissler az erdélyiekben bízva a Kárpátok szorosait lezáratta, azzal azonban nem számolt (ahogy maguk az erdélyiek sem), hogy Thökölynek élete egyik legnagyobb katonai bravúrját végrehajtva sikerül átkelni az erdélyi havasokon, s a császáriak hátába kerülni. így aztán az 1691. augusztus 21-i zernyesti csatában egy kisszámú seregrésszel vereséget szenvedett, s súlyosan megsebesülve maga is Thököly foglya lett. A "kuruc király" Heisslerért cserében érte el felesége, Zrínyi Ilona szabadon bocsájtását. A kudarc ellenére hamarosan elnyerte a tábornagyi rangot, majd több éven át az öreg és tehetetlen Aeneas Caprara tábornagy, a magyarországi hadak fővezérének helyettese, és a lovasság parancsnoka volt. Felettesénél egyértelműen agilisabb, tevékenyebb hadvezérként jellemezték. 1696-ban a főparancsnokká kinevezett, tehetségtelen Ágost szász választófejedelem által vívott, döntetlenül végződő hetényi csatában szerzett sebeibe halt bele. Takáts Sándor egyik munkájában felrótta neki a vámfizetés nélküli magyarországi marhakiviteleit (csempészet ?). A család tagjai közül többen ma is élnek, némelyikük Csehországban.

45 SZITA László (szerk.): Budától - Belgrádig. Válogatott dokumentumrészletek az 16861688. évi törökellenes hadjáratok történetéhez. Pécs. 1987. 384. p. TRÓCSÁNYI Zsolt pl. az 1690-es erdélyi harcok alapján tehetségtelennek tartotta Heisslert. TRÓCSÁNYI Zsolt: Teleki Mihály. Erdély és a kurucmozgalom 1690-ig. Bp., 1972. 321-327. p. A marhaügyre lásd TAKÁTS Sándor: Szegény magyarok. Bp., é.n. 457. P 33