Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 16. (Szolnok, 2001)

ADATTÁR - Papp Izabella: Jászkunsági görög kereskedők végrendeletei a XVIII-XX. századból / 299. o.

jászberényi Kirovics Mária is hagyományoz 1787-ben a "gyöngyösi új templom felépítésére^ kisebb összeget a kecskeméti templomról pedig azért emlékezik meg végrendeletében, mert ott kötöttek házasságot férjével. (2. sz. végrendelet) A karcagi Orosz Mária végrendelete 1936-ban készült, olyan időszakban, amikor a görögök túlnyomó többsége teljes mértékben elmagyarosodott, s már nem őrizték az ősi ortodox vallást sem. Orosz Mária ugyanakkor megható gondossággal rendelkezett a görög szertartás szerinti temetésének legapróbb részleteiről is. A betétkönyvben lévő pénzét a görög egyházra hagyományozta olyan feltétellel, hogy annak kamataiból az egyház a református temetőben lévő sírjukat rendben tartja, november l-jén minden évben kivilágítja és értük kétévenként misét szolgáltat. (18. sz. végrendelet) Míg a görögök a vallásukat sokáig megőrizték, az anyanyelvükkel ugyanez nem volt lehetséges. Bár a fennmaradt görög nyelvű számlákból, feljegyzésekből érzékelhető ilyen törekvés, de bizonyára maguk is látták, hogy az idegen nyelvi környezetben csekély számuknál fogva sem lesz módjuk a görög nyelv megtartására. A jászkunsági végrendeletek között mindössze egy íródott görög nyelven, feltehetőleg a végrendelkező maga készítette, később fordították magyarra. (5. sz. végrendelet) A magyar nyelvű végrendeleteken is sok esetben görög aláírás szerepel, mellette gyakran a készíttető sajátos kereskedőszimbólumokat, görög monogramot tartalmazó pecsétjének lenyomatával. A legkorábbi görög végrendeletek készítői a vándorkereskedőként útnak indulók első, illetve második generációjából kerültek ki, és sokáig megőrizték annak reményét, hogy egyszer visszatérhetnek hazájukba. Az eredethez való erős kötődés kapcsán is fölmerülhet a kérdés, vajon a megtelepedést követően volt-e nyoma a szülőföldjükkel, otthon maradt hozzátartozóikkal való kapcsolatuknak. Zavirasz György 1804-ben Szabadszálláson készült Nagyobb görög közösségek külön iskolákat működtettek, Pesten görög tanítóképző is létesült. FÜVES Ödön: Görög tanítóképző Pesten 1812-1820 között. In: Antik Tanulmányok XVI/1. Bp., 1969. A görög pecsétek többségén három jellegzetes motívum szerepelt: a horgony a vízen történő áruszállításokra utalt, az ebből kiemelkedő kettős kereszt az ortodox vallás jelképe volt, fölső szára 4-es számjegyben végződött, ami a 4 % tisztes kereskedői hasznot jelképezte. Különböző változatairól: PAPP Izabella: Kereskedőjelképek a XVIII-XIX. századi görög pecséteken. In: Posztbizánci Közlemények III. Debrecen, 1997. 166-180. p. 303