Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 16. (Szolnok, 2001)

TANULMÁNYOK - Bagi Gábor: Szolnok visszafoglalása 1685-ben, és jelentősége a török elleni felszabadító háborúk első szakaszában / 9. o.

huszárjai sikerrel támadták meg. A véres küzdelemben a török erőket teljesen megsemmisítették, noha Petneházy is majd 500 emberét veszítette el. A német csapatok csak pár embert veszítettek. A megszerzett szállítmányt végül Szolnokra indították el. Mercy egyes alakulatai januárban Hatvan alatt is feltűntek, de számottevő sikert nem értek el.

33 Cserkesz Ahmed pasa a sikeres portyát már nem tudta megakadályozni, csapataival késve érkezett. Dühében az árulással vádolt szegediek között vezetett be rémuralmat, majd megkísérelte - előbb Gyula várára támaszkodva egy jelentősebb török mozgó haderő összegyűjtését. Heissler februárban mintegy 1.500-2.000 -jórészt magyar - katonával Szarvas környékén igyekezett ezeket féken tartani, mindazonáltal az itt kialakult helyzetet Merevvel együtt igen veszélyesnek ítélték. A portyázó harcok is váltakozó sikerűek voltak. Egy alkalommal a török intézett váratlan támadást Heissler tábora ellen, s a keresztényeknek mintegy 200 fős veszteséget okoztak, máskor a magyar huszárok portyáztak eredménnyel Gyula alatt. Utóbb a török csapatok újra Szeged környékére vonultak át, ahonnan Budát könnyebben el lehetett érni. A török portyázok több alkalommal is megjelentek Kecskemét környékén, ami miatt Heissler vezetésével egy jelentősebb keresztény csapattest húsvét táján e vidékre szállásolt be.

34 Ahmed pasa a magyarországi fölös oszmán erők mellett ide rendelte Thököly Imre megmaradt kurucait is. E Petróczy István vezette csapat száma alig 1.000 főt tett ki, míg a török csapatok számát mintegy 5.000 emberre becsülték. Céljairól azonban a szolnoki császári erők pontos tájékoztatásokat kaptak. Mercy Szolnokról 4000 lovassal és a lovasok mögé ültetett 1.000 gyalogossal április 23-án megindult Szolnokról, majd Heissler és Petneházy alakulatait maga SZAKÁLY F.. 1985. 17. Reizner János ugyanakkor Szeged kirablását és felgyújtását a január 22-i csatát követő eseményként tárgyalja. REIZNER J. i.m. 163-164. p., 1686 februárjában már Debrecenben, Antonio Caraffa csapatai között említik Petneházy 3.000 emberét, kik Szentjobb és Szarvas elfoglalásában is közreműködtek. ZOLTAI Lajos: Debrecen a török uralom végén. A város háztartása 1662-1692. 74. p.; SZAKÁLY F., 1986. 50. A hatvani portyázásra lásd SUGÁR I., 1987. 116. p. REIZNER J. i.m. 164. p.; SZITA László (szerk.): A törökök kiűzése a Körös-Maros közéről. 1686-1695. Gyula, 1995. 53-58. p. 27