Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 16. (Szolnok, 2001)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Jász-Nagykun-Szolnok megye iratai 1601-1700 / 195. o.

az alperesek bevallván ezt, mondának, hogy igenis náluk szállt meg és lovait átadván, ők azokat istállóba köték s az ajtót bezárták és azok őrzésében nem fogyatkozván, az egészben rájuk mi hamisság se vonathatik s hogy éjjel eloroztattak, azt ők nem eszközöltetik; erre a fennforgó tárgyhoz szóló cikk a törvénykönyvben [Mollakhonné]

5 felütvén, benne ez állott: "azkire bizatik valami, azért jót állni nem köteles, ha tudniillik az állat eldöglik, vagy eloroztatik. A próféta [Mohamed] értelmében azkire valamit bizasz, csak kötve kezeskedhetik" Miért, hogy a szegény jobbágyokon erőszak el ne követtessék, kezeskedésben nem vádoltathatnak ugyan, de vájjon a rájuk bízott jószágon némileg csalárdságot nem követtek légyen el, tőlük az eskü kívántatok s mindegyikök - Istenre, ki az evangéliumot Jézusnak leküldé - megesküvén a fennírt ügyben fölmentettek s az ítélet megíratott, 1673 január hó vége felé, [1084. d.Dsul'kade 2-dikán] Tanúk: Musztafa aga, szolnoki várnagy, Musztafa lovasok agája, Ali Khalifa, Chalil aga kis hübérencz" g Az irat végig magyar nyelvű. OSZK Kézirattár. Quarta Hungarica 446. Mező-túri török oklevelek. 34. A Mollakhone a mohamedán vallástudományi és törvénykönyv neve. Ebből következik, hogy a túri Bulgár János és fia Jakab nem tartozott kezességgel az őrzött lovakért, így Ali keresete nem volt megalapozott. A kis hübérenc az eredetiben valószínűleg tímárbirtokos, amelyet a nyersfordítást végző 19. századvégi személy pontatlanul fordított. Az irat tetején ez a szöveg áll: „Az ügy azzal mi megíratott, megegyez. írta a szegény Mehmed szolnoki bíró [kádi]." 255