Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 16. (Szolnok, 2001)

ADATTÁR - Benedek Gyula: Jász-Nagykun-Szolnok megye iratai 1601-1700 / 195. o.

hogy én bizonyos és eltávozhatatlan szükségemtől viseltetvén és nevezetesen ez ide alább megírt lakhelyemhez [residentiamhoz] távollévő, hódolt jószágomnál közelb, hasznosabb és hódolatlan, más idegeneknél zálogban lévő jószágocskámat akarván magunknak és maradékinknak kiváltanom, kényszeríttettem az én jóakaró nemzetes Jantó István urambarátomtól hatszáz magyar forintokat aranyul és tallérul felkérnem és fel is vennem, melyeket fogyatkozás nélkül felvévén, hogy őkegyelme és az maradéki azon összegnek [Summának] megfizetésében biztosabbak [securussabbak] lehessenek, az [Külső-Szolnok] vármegyében lévő Gyalu nevű, őstől maradt egész falumat és aztán Gyaluval határos [—] nevű pusztatelkemet; azoknak összes hasznával és valamennyi tartozékukkal, úgymint a művelt és műveletlen szántóikkal, rétjeikkel, legelőikkel, mezeikkel, kaszálóikkal, erdeikkel, ligeteikkel, hegyeikkel, völgyeikkel, cserjéseikkel, szőlőikkel, szőlőhegyeikkel, malmaikkal, azoknak a helyeivel, nemkülönben az igaz és régi határaikon belül lévő valamennyi haszon és tartozék érintetlenségével a fentírt Gyalu falubirtokot és az előbb érintett Sáp pusztát - a jog szerint és régtől fogva kapcsolni és tartozni rendelt - azon jussal és igazsággal, mellyel én és a felmenőim [praedecessorim] bírták és bírtam, az megírt hatszáz magyar forintban adtam, kötöttem, átírtam és kézzel [per manus] kezébe bocsátottam megnevezett Jantó István uramnak, feleségének Pethő Kata assszonynak, fiának Jantó Jánosnak és mindkét ágon lévő maradékinak és utódainak [Successorinak]; illy feltételek [conditiok] alatt, hogy az megnevezett elzálogosított falumat és pusztatelkemet sem én, sem az maradékim és utódaim [Successorim] is - ha szintén értékem és értékük lenne is a kiváltáshoz - hat egész esztendők folyásáig, a jelenlegi [levél] keltétől [a dato Praesentium] számítva [computando], ki ne válthassam és ki ne válthassák, eltelvén pedig az hat esztendők, valamikor én, vagy maradékim az hatszáz forintot egyidőben és egyszerre [simul et semel] hasonló pénzül [monetájul] Jantó István uramnak, maradékiknak és utódainak [Successorinak] leteszem és leteszik, legott és azonnal [ipso statim facto] őkegyelmek is tartozzanak azon jelzett [specifícált] összeget [Summát] minden perpatvar nélkül felvenni és az én jószágimat [Gyalut és Sápot] kezemhez és megnevezett maradékim és utódaim [Successorim] kezekhez visszaereszteni; Putnokról van szó. Itt kiolvashatatlan a szó, de későbbi szövegrészből kiderül, hogy Tiszasápról van szó. 234