Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 16. (Szolnok, 2001)

TANULMÁNYOK - Bagi Gábor: Szolnok visszafoglalása 1685-ben, és jelentősége a török elleni felszabadító háborúk első szakaszában / 9. o.

Mindez újra csak azt mutatja, hogy a hadmenet célját már korábban kijelölték. A hevesi várat felégetve a császári ezredek talán még e napon megindultak Szolnok alá.

11 Szolnok elérése bizonnyal egy napot vehetett igénybe. Az előhadat magyar huszárok és császári lovascsapatok képezhették, alighanem Heissler vezetésével. A jelek szerint szolnoki felbukkanásuk az ottani törököket teljesen váratlanul érte. Corbelli alezredes, a Gondola vértesek tisztje - alighanem az előhad első osztagainak vezetőjeként - megadásra szólította fel a védőket. Ezek elsőnek elutasították a kapitulációt, ám a folyamatosan beérkező keresztény alakulatok táborverése meggyőzte őket arról, hogy itt nem kisebb rajtaütésről van szó. Ekkor a szolnoki szandzsákbég - aki talán azonos lehetett az áprilisban említett Murtezával - egy nap gondolkodási időt kért. Ez az idő azonban még nem telt el, amikor az ostromlók a vár, a város épületeit és a Tisza hídját lángba borulni látták, és nagyszámú menekülőt is észleltek. A keresztény csapatok behatoltak az őrizetlenül hagyott erődbe, megkezdték az oltást. Különösen a hidat igyekeztek megmenteni. Heissleraek sikerült tutajokon, s pár hajón csapatokat valószínűleg magyar huszárok - a törökök után küldeni. Ezek állítólag 200 foglyot és szép zsákmányt ejtettek. Mercy 19-i hadijelentése egyenesen 500 fogolyról és 40 zsákmányolt ágyúról szól. Máig bizonytalan, hogy Törökszentmiklós bevételére közvetlenül ezt követően került-e sor, azt azonban mindenütt megjegyzik, hogy az egyetlen ágyúlövés nélkül ment végbe. u 12 ANGELI i.m. 252. p., SUGÁR L, 1987. 89. p. A vár bevételére adatokat hoz GOROVE László: Szolnok várának viszontagságai. Tudományos Gyűjtemény, 1821. VI. füzet, 69-74. p.; HOLÉTZY Mihály: A szabadító háború Dunán s' Tiszán innen. Tudományos Gyűjtemény, 1835. VI. füzet, 25. p.; ANGELI (?) i.m. 253. p.; SUGÁR I., 1989. Máig vitatott, hogy Szarvas elfoglalása ekkor, a decemberi hadjárat eredményeképp, vagy Caprara 1686. februári akciója nyomán következett-e be. Lásd még a 33. jegyzetet! 18