Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 16. (Szolnok, 2001)

TANULMÁNYOK - Urbán László: Környezetformáló tényezők a nagykunsági városokban a kollektivizálás idején / 147. o.

emelkedése volt tapasztalható. Egy 1961-ben megjelent monográfia szerint Nagyiván - Kunhegyes - Kisújszállás térségében nagy területeken a talajvíztükör akkor jóval magasabban állt, mint néhány évtizeddel korábban, az öntözések megindulása előtt és ugyanez volt a helyzet kisebb területeken Túrkeve és Mezőtúr környékén. 144 Adataiból az is megállapítható, hogy a Nagykunságban ­ahol a nagyüzemi keretek az országosan jellemzőnél korábban jöttek létre és az agrotechnika átalakításában is kísérleti szereppel felruházott első termelőszövetkezeti városok találhatók - a talajvizekben már "meglepően nagy" volt a nátrium és kloridion továbbá a nitrát tartalom, 145 bár a környék folyóvizeinek szennyezettsége ez idő tájt még inkább csak időszakos volt a kisebb vízfolyásoknál is. Karcag esetében azt állapította meg a megyei Termelőszövetkezeti Üzemszervezési Szakbizottság 1960. december 14.-én, hogy a talajvíz nem alkalmas ivó- és ipari víznek. 146 Túrkeve városi tanácsa egészségügyi osztályvezetőjének 1966-ban írott cikke szerint a város tanyaviíágában megvizsgált 72 kút közül mindössze 4 volt "alkalmas emberi ivóvíz használatra". 147 Az épületekkel kapcsolatos problémák is évtizedes múltra nyúltak vissza. Túrkevén 1964 tavaszán a Búzakalász tsz azért akart új hizlaldát építeni, mert a meglévő "korszerűtlen és olyan helyre lett telepítve, ahol ősztől tavaszig a hatalmas sárban a közlekedés szinte megoldhatatlan", ugyanennek az évnek júniusában pedig a Táncsics tsz panaszolta, hogy az 1950-54 között épült tehénistállói "olyan állapotban vannak, hogy az ősz beállta után jószágokat sem állategészségügyi, sem gazdaságossági szempontból tartani nem lehet". 148 Bár a hatvanas évek elején javulás mutatkozott - pl. Karcagra vonatkozóan 1960. URBANCSEK János: Szolnok megye vízföldtana és vízellátása. Szolnok, 1961. 197. p. Ugyancsak "a hosszas öntözések" talajvizet megemelő hatására hívja fel a figyelmet Kisújszállás környékére vonatkozóan egy 1962-ben megjelent tanulmány is. KÉZ Andor: Az Alföld talajvize. In: Földrajzi Közlemények 1962/4. 352. p. URBANCSEK J. 1961. 192-199.p. - Az oldott nátrium- és magnéziumszulfátból "literenként néhány száz milligramm elegendő arra, hogy ivásra élvezhetetlenné és egyébként is használhatatlanná tegye a vizet". Uo. 199. p. MOL FM Tsz. Főoszt. 68.077/1962. Szolnok megyei Néplap, 1966. június 7. 5. p. SZML Szolnok MTVB Mg.Oszt. 55.528/1964. és 29.762/1964. 183

Next

/
Thumbnails
Contents