Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 16. (Szolnok, 2001)

TANULMÁNYOK - Urbán László: Környezetformáló tényezők a nagykunsági városokban a kollektivizálás idején / 147. o.

ellenére is eltartották állatállományukat. Takarmányt általában nem vásároltak, inkább alkalmanként eladtak. Az egykori parasztgazdaságokban a legbőségesebben rendelkezésre álló termelési tényező az emberi munkaerő volt. A kis- és középparaszti üzemek munkaerő-szükségletét a családi munkaszervezet ki tudta elégíteni, a nagyobb gazdaságok pedig bőségesen találtak bérmunkást. Ennek következtében a munkák gondos elvégzésének akadálya nem volt. A paraszti gazdaságokban a növénytermelő és állattenyésztő munka integráltsága a termelő és családja idejének és erejének nagymértékű hasznosítását tette lehetővé és egyszersmind szükségessé is. Az állatállomány a gazda háza táján volt elhelyezve. "Túrkevét mezőgazdasági nép lakja, akinek szükséges a háznál az udvar végében egy kis szérűskert az állatállomány elhelyezésére" - írták 1942-ben.

26 A tanyák kedvezőbb jószágtartási lehetőséget biztosítottak, mint a városi porták. Több terület volt az elhelyezésre szolgáló épületek kialakítására, a jószágok szabadabban járhattak, nagyobb lehetőség kínálkozott a szórvány legeltetésre, a növénytermesztés színterét jelentő föld közelsége és az állatállomány házkörüli volta még a töredék munkaidő felhasználását is biztosította. A gazda földterülete általában a tanya körül, vagy ahhoz közel terült el, így nemcsak a munkaerő, hanem a takarmány is helyben volt. A feltételek kedvezőbb volta a tanyáknak nagyobb szerepet juttatott az állattenyésztésben, mint a lakosság megoszlásában.

27 A két világháború közötti feljegyzések egyértelműen arra utalnak, hogy a nagykunsági városokban nem jellemző az állandó tanyán lakás. Túrkeve és Kisújszállás polgármestere 1927 augusztusában, Karcag közigazgatásának vezetője pedig 1932 augusztusában jelentette azt, hogy a tanyák tulajdonosainak legnagyobb része, illetve többsége a városban is rendelkezik lakással, s - a túrkevei dokumentum szavai szerint "csak a nyári, vagy mezei munka idején tartózkodnak kint a tanyán". A negyvenes évekre ugyan már növekedett az állandóan kint lakó tanyás gazdák aránya, többségbe azonban nem került.

28 Gazdálkodásuk módjából adódóan a négy város mezőgazdasági üzemei olyan M. SZABÓ L. 1942. 35. p. ERDEI Ferenc: Magyar város. Bp., 1974. 157. p. Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár (SZML) Jász-Nagykun-Szolnok vm. alispáni iratai 14.530/1939. és ERDEI Ferenc: Magyar tanyák. Bp. 1976. 205-206. p. alapján. 155