Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 16. (Szolnok, 2001)
TANULMÁNYOK - Urbán László: Környezetformáló tényezők a nagykunsági városokban a kollektivizálás idején / 147. o.
A vízrendezések után - bár a nagy áradások alkalmával a hajdani folyásokon át ismét megtalálta a víz a mélyebb területeket - a korábban állandóan vagy időszakosan vízborította területeken a nagyfokú vízszegénység lett a jellemző. 1935-ben azt állapították meg, hogy Túrkeve az Alföld legszárazabb részén van. 8 A XX. század első felének mindkét - 1904-es és 1935-ös - kiemelkedően nagy aszálya által leginkább sújtott területek közé tartozott Jász-Nagykun Szolnok megye tiszántúli része. Az aszályosság oka a talajfelszín vízborítottságának radikális csökkenése mellett elsősorban a térség csapadékszegénysége volt. A mikroklímát azonban befolyásolta az ármentesítés nyomán bekövetkezett művelési ág változás is. Bár ennek mértéke vita tárgya, az aligha kétséges, hogy a nedves rétek és legelők párologtató képessége nagyobb volt, mint a helyüket elfoglaló gabonaföldeké. Az 1990-es évek elején megállapították, hogy "manapság mintegy 100 mm-rel kevesebb az Alföld területi párolgása, mint az elöntéses területeken a folyószabályozások előtt volt".'' A lecsapolások nyomán a talaj vízháztartási viszonyainak átalakulása a földminőség megváltozását is maga után vonta. A rendszeres árvizek átmosó hatásának megszűnése nyomán a talajok felső rétegében só-felhalmozódás következett be, 12 az egykori ártereken nagy területű szikesek jöttek létre, amelyekre a korábbitól eltérő természetes növénytakaró kialakulása, feltörés ENDES Mihály: A Nagykunság gerinces faunájáról. In: A Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 1982/83. (szerk.: SELMECZI László) Szolnok, 1962-83. 285. p. SCHEFTSIK Gy. 1935. 369. p. PÁLFAI Imre: Kétszáz év nagy aszályai a Tisza-völgyben (1791-1990). In: Széchenyi és a Tisza-völgy rendezése (szerk.: DUNKA Sándor - FEJÉR László) Bp. 1991. 51. p. "A vegetációs periódus alatt (májustól szeptemberig). 1 ha rét 350 mm-t és 1 ha gabonatábla 200 mm-t párologtat el az évi csapadékmennyiségből." KOVÁCS Margit: A nagyvárosok környezete. Bp. 1985. 25. p. ANTAL Emánuel: Az alföldi ármentesítések és egyéb vízgazdálkodási munkálatok hatása az éghajlati potenciálra. In: Az Alföld történeti földrajza (szerk.: FRISNYÁK Sándor) Nyíregyháza, 2000. 45. p. ENDES Mihály: Nagykunsági barangolások. Karcag, 1989. 21. p. 151
