Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 15. (Szolnok, 2000)

TANULMÁNYOK - B. Huszár Éva: Heves megye helyneveinek vizsgálata / 9. o.

birtoklása mellett. A két terület birtoklását illetően a különbség az, hogy míg Heves megyében a csatlakozott népek közül a kabar rokonság (Aba) birtoklása, addig Baranyában a Gyulák leszármazottainak és vélhetően a német eredetű Győr nem birtoklása jellemzőbb, az azonos helynevű területeken. Heves megye falvainak feltételezhetően kétharmada alakult ki a X-XI. századokban. Vizsgálatunkkal igazolni tudtuk Benkő Loránd azon megállapítását, miszerint a korai Árpád-kor helyneveinek jelentős része a honfoglalást nem sokkal követő időkben keletkezett.

610 A Heves megyei várkörzetek, birtokközpontok körüli települések nagyobb részének szűkebb kialakulási intervalluma 200 (X-XI. század), a legtágabbi intervallum 400 év (IX-XII. század). Végső soron Heves megyében mintegy 2-300 évvel vihető előbbre a falvak keletkezési ideje. Az általunk kijelölt, a X-XI. században már meglévő központok mindegyike valamilyen módon a tágabb értelemben vett fejedelmi-királyi család tagjaihoz köthető. Ezek körül alakultak ki a védelmi és gazdasági feladatokat ellátó településcsoportok. Az államszervezés után az újvári, majd hevesi, a bolondocsi, a fehérvári és a szolgagyőri ispáni váraknak voltak birtokai a megye mai területén. A települések egy része a XIII. századra azonban már az egri püspökség illetve a káptalan, más részük az Aba nemzetség tulajdonába került. Rajtuk kívül még az Apc, a Baksa, a Bél és a Szalók nemnek voltak nagyobb birtoktestei a megyében. Kísérletnek szánt munkánkban benne rejlik a tévedés lehetősége. Azok a tendenciák azonban, amelyeket a helynevek etimológiájának, helynévtípusainak, a települések birtokviszonyainak áttekintése után levontunk, remélhetőleg előbbre viszik múltunk megismerését. 610 BENKŐ L., 1997. 170. 80