Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 15. (Szolnok, 2000)

TANULMÁNYOK - B. Huszár Éva: Heves megye helyneveinek vizsgálata / 9. o.

Xni. században vették át a határvárak, melyeket magánosok építettek.

564 Sirok határvárjellege feltételezhető. A körzeten belül honfoglalás-kori leletet Recsken találtak. A várkörzetben a törzsnévi és szolgáltatófalvak jelenléte, Sirok Aba nembéli tulajdonlása a siroki várnak legalább XI. századi meglétét sejtetik. A vár sziklába vágott erődítésrendszerének egyes részei igen koraiak, melyek a Xin. században köböl épült vár előzményei. Ilyen erődítésrendszernek analógiája Grúziában van (X-XI század), a magyar várépítészetben nincs.

565 Poroszlói birtokközpont Poroszló nemzetségfői palánkvár, későbbi királyi udvarház és birtokközpont körül kijelölhető koncentrikus körök az ÉK-i részen vannak Lövő és Orosz falvak (8-11 km-re Poroszlótól), melyek a birtokközpont és a tiszai átkelőhelyek ellenőrző pontja

566 körül békében az utakat biztosíthatták.

567 Magyarad a palánkvár közelében, lehetett a "belső" rendvédelemre szervezett törzsi falu (a központtól 4 km-re).

568 Ugyanakkor a Tisza alatt egykor létező Tarján falu, miután létrehozása a X. században történhetett és földrajzi elhelyezkedése adott feltételezhető, hogy e központ védelmére lett telepítve (légvonalban 10 km-re Poroszlótól). Heveshez, mint Újvár megye alközpontjához a megye kialakulása után kerülhetett. A folyóvizek mellett elhelyezkedő törzsi falvak lehetséges feladatai közül viszont nem lehet kihagyni az átkelés és szállítás biztosítását, így e falu esetében sem. A poroszlói körzetben az ismert szolgáltatófalvak (Tisza)/7a/ász,

569 (Tisza^zo/Zos mellé besoroltuk a szolgáltatófalvak közé Rábolyt. Feltételezett etimológiája alapján szolgáltatófalu is lehetett, mint a szolgálók faluja a belső udvari ellátó szervezethez is tartozhatott. 564 KMTL. 1994. 242. 565 KOVÁCS B, 1969-70. 168. 566 GYÖRFFY GY., 1990. 42, SZABÓ J. GY„ 1974. 24., 43. 567 SALLAIJ, 1995. 17. A Lövő nevű helységek beljebb helyezkedtek el, mint az Őr-falvak. 568 GYÖRFFY GY., 1959. 28. Magyar-Megyer nevű falvak törzsi falvak. KOVÁCS B„ 1991. 128. Magyarad a forrásokban Megered, Megyer alakban is előfordul. SZABÓ J. GY. 1974. 50, SÁNDORFI GYÖRGY 1989. 2. térkép. Magyarad kialakulását a sószállítás védelméhez kötik. 569 HECKENST G, 1970. 31. DRASKÓCZY I, 1984. 92. A XI. században léteznie kellett, mert 1. László adományozta az egri püspökségnek. (Tisz&)Halász volt királynéi birtok is. 67