Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 15. (Szolnok, 2000)

TANULMÁNYOK - B. Huszár Éva: Heves megye helyneveinek vizsgálata / 9. o.

megye helységneveinek 2,0 %-át teszik ki a domborzati viszonyokat rögzítő helynevek. A víznévi helynevek közé Sarud, Bágya, Erk, Laskó, Türügy, Kajra, Villó falvakat egy feltételes névmagyarázatként felvettük. Sarud természeti környezete a Kis-Tisza és a Laskó összefolyásánál nincs ellentmondásban azzal a névmagyarázat-lehetőséggel, mely szerint a falu neve a sár 'mocsár, mocsaras folyó, patak', -d képzővel. Nehéz elvonatkoztatni pl. Bágya esetében is attól, hogy a bágy 'felszíni mélyedés, morotva' jelentéssel bír.

502 Azon a vidéken, ahol a település fekszik (a Laskó-Bábere-Kis-Tisza vízvidéke) a természetföldrajzi adottságok nem mondanak ellent e névmagyarázat eshetőségének. Erk a Tárna és a Holt-Tarna által közrezárt vidéken fekszik, ahol a mozgásban lévő mocsarak az un. erk-zk léte nincs kizárva a korban. Laskó szláv népnyelvi értelmezése "láp, mocsár", míg a Türügy (ó)török tür előtagja 'felhalmoz' (hordalékot) az ügy-így 'víz, folyó' értelmezésű is lehet. Kajra kapcsán, a török qara 'fekete' jelentés alapján gondolhatunk sötét vízü patakra is, Villó kapcsán pedig a víz tulajdonságára (villogó), mely tulajdonság a partján fekvő településeknek is nevet adhatott.

503 Heves eddigi névmagyarázatát szintén ki lehet egészíteni víznévi értelemben. Heves etimológiáját eddig a 'hő' főnévből és a 'heves, hirtelen haragú', illetve 'könnyen felmelegedő föld' melléknévből vezették le.

504 Heves az első írásos előfordulásokban Heues, Hewes alakokban fordul elő. Szamota István 'hév, hév-víz'-ként adja meg a heu-hew olvasatát.

505 502 KISSL., I. 1988.608. 503 ggy "AlSamag vei Verség fok" és a "Türügy fok" közötti területet ábrázoló levéltári térképen a tereppontok egyike a "Széles fok ere". Kétpókere és Szélespókere falvak puszta személynévi voltát Szabó János Győző a fok 'folyópartban keletkezett kiszakadás, nyílás' értelmű magyarázattal egészítette ki. A Pókere alsó szakaszát Szabó János Győző térképe fontos XI-XIII. századi víziútnak tünteti fel. Partjára el is helyezte Szélespókerét, melyből kiágazó vízfolyás (mesterséges, vagy természetes) Hajóutat érintette és Hajóhalom alá is elvezetett. Kétpókerét a Hidvég és Kömlö közötti területen helyezi el, holott Szélespókere és Pók között egyértelműen lerajzolja a kettéágazó Pókerét, véleményünk szerint, ha puszta személynévi eredetű a két falu, ha nem, Kétpókerének viszont ott kellett lennie, ahol a Pókere kettéágazott. Ami a korai középkor írásbeliségét illeti egyfelől sokáig élt a p~f változás és csak részben kötődött magyar anyanyelvű személyekhez, másfelől a helynevek elírására számos forrás szolgáltat példát (ezek közé tartoznak pl. a korai Magyarországot ábrázoló térképek helynevei, helynévmegkettőzései). Nem zárható ki e falvak nevének elírása, elsősorban a hasonló névalak miatt. Heves Megyei Levéltár Térképgyűjteménye. Érs. 142., B. HUSZÁRÉ., 1992. 29-37. 504 KISSL., 1988. 592. 505 SZAMOTA ISTVÁN., 1902-1906. 357. 53