Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 15. (Szolnok, 2000)
TANULMÁNYOK - B. Huszár Éva: Heves megye helyneveinek vizsgálata / 9. o.
falvak, Fedémes pedig a méhészek telepe. Mindezidáig 20 Heves megyei falu szolgáltatójellege volt ismeretes. Szolgáltató falvak lehettek azonban még Poklostelek és Selyp is patai feltételezett várkörzetében. Poklostelek szurokfőző népek települése volt. A hajók, ladikok vízhatlanítása kívánta meg a szurok használatát. Ezek a szállítóeszközök a korai Árpád-kor vízrajzi viszonyai között rendkívüli fontossággal bírtak, hiszen a szállítás (pl. só) és a közlekedés alapeszközei lehettek a folyóvizeket övező és a megye egyéb területein is jellemző ingoványos területeken. Selypé mint halászóhely szintén besorolható a szolgáltató népek települései közé. A sejp a székelyek körében használt halfogó eszköz, csuklyavarsa (halcsapda) volt, de lehetett általánosabb értelme is, halmegállító rekesztek (gát). Az Árpád-kori magyar nyelvben élt ez a szó, mely finn eredetre megy vissza. 493 Halfogó rekesztékeket a nagyobb folyók mellékvizeibe gyakran építettek, 494 így a Zagyvába is. A szolgáltatófalvak körének kibővítése oly módon is lehetséges, hogy új szolgáltatások feltételezésével kísérletezünk. Szem előtt kell tartani azt, hogy nem minden szolgáltatás jelenik meg a település nevében, pl. "szőlősök" nem feltétlenül csak Szőlős elnevezésű falvakban lakhattak 495 (ld. Tálya). A Szőlős elnevezésre való hagyatkozásnak egyébként is van buktatója, amennyiben a vad gyümölcsösökről (Körtvélyes, Meggyes stb.) történő elnevezés analógiájára a Szőlős elnevezésű helységek vehették nevüket vadszőlőről. 496 Egyéb szolgáltatások végzése sem mutatkozik meg feltétlenül a település névben, pl. nem tudjuk, hogy a gabonával, vagy liszttel adózók milyen nevű településen lakhattak. 492 HMM I. Maga a település 1310-ben Nógrádhoz és Heveshez is tartozott. GYÖRFFY GY., IV. 1988. 292. Az, hogy egy-egy nemzetségi terület egy várkörzet, vagy egy megye területe nagy vonalakban folyók által behatárolt volt, de vizsgálatunk során úgy tűnt ezt nem értelmezték a gyakorlatban mereven. Pl. Újvárhoz tartozott a Tiszán túl Tarján (Tiszahalász mögött) és jóval túl (Tisza)Örs, de (Zagyva)Szántóról és Jobbágyiról is feltételezik, hogy nevüket újvári szolgáltatónépekről kapták. 493 BENCSIK I, 1993. 52-54. 494 HERMANN 0„ I. 1887. 425. 495 GYÖRFFY GY., 1972/a. 278. ÉGETŐ M., 1980. 63., Heckenast, Kristó is hasonló véleményen van. 51
