Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 15. (Szolnok, 2000)
ADATTÁR - Mészáros Kálmán: Egy derék kuruc törzstiszt (Források Hancsok Ádám főstrázsamester életéhez) / 381. o.
szeptember 10-én innen indultak Kassa ostromára. 29 A szolnoki kuruc várőrség, benne a Barkóczy-ezredhez sorolt két lovasszázad ebben az időben a Rabutin seregét szemmel tartó csapattestben szolgált. Az új őrnagy, Háncsok Ádám "éjjel-nappal" az ezred mellett tartózkodott, mint maga írta 1706. decemberi levelében. Ebben számolt be a Gazdasági Tanácsnak a dézsmaszedés elmaradásának okairól: éppen akkor kellett elhagyniuk Szolnokot az ellenség közeledtének hírére, "az midőn hozá köllyöt volna" fogni a behajtáshoz. Saját jószágaitól is meg kellett válnia, s a katonai szolgálat miatt sem tehetett eleget az augusztusi megbízásnak. 30 A következő években haláláig a Barkóczy-ezred őrnagyaként szolgált. Az 1706. év végén lezajlott hadseregszervezés, az ún. redukció során megváltozott az ezred összetétele, és az idős, beteges tábornagyezredtulajdonos mellé egy ezredparancsnokot is kineveztek Gundelfínger Dániel személyében. Alezredes egri Nagy István lett, a főstrázsamesteri tisztségben viszont meghagyták Hancsokot. 31 Az öreg Barkóczy 1707. február 18-án Egerből tudatta Károlyival, hogy a kapott parancs értelmében megindítja ezredét Berthóty István brigadéros mellé. Gundelfínger ezredes betegsége miatt 29 30 Szolnok kiürítésére és kurucok általi felgyújtására lásd Karolyi Sándor e napokban kelt leveleit Bercsényi Miklóshoz: BÁNKUTI I., 1992. 222-226. p. Rabutin Szolnok elfoglalása után kijavíttatta az erődítéseket, és néhány száz főnyi őrséget hagyott benne. Kassa sikertelen ostromáról visszatérve a császári fősereg 1706 novemberében ismét Szolnokon töltött néhány hetet, majd Debrecenbe vonult téli szállásra. 1707 januárjában Debrecenből az Udvari Haditanács utasítására Rabutin Pestre vonult csapataival, megint csak Szolnokon keresztül. Ekkor a császáriak rombolták le az erősséget, hogy ne kerüljön használható állapotban a kurucok kezére. Szolnok vára ezt követően évekig pusztán állt, a fejedelem csak 1710 tavaszán rendelte el kijavítását, 1710 októberében azonban különösebb ellenállás nélkül került a császáriak kezére. Minderre lásd. még KAPOSVÁRI Gyula: A szolnoki var kialakulása és helye a város települési képében. I. Szolnok térképes, rajzos ábrázolásai és topográfiai képe 1685-től 1810-ig. Szolnok Megyei Múzeumi Évkönyv. 1982-83. Szerk. KAPOSVÁRI Gyula és RACZKY Pál közreműködésével SELMECZI László. Szolnok, 1982-83. 170-172. p.; BÁNLAKY József: A magyar nemzet hadtörténelme. XVIII. rész: II. Rákóczi Ferenc nemzeti fölkelése 1701-1714. Bp., 1941. 378-380. p. 10. sz. forrás. 3' Bercsényi Miklós fögenerális 1710. november 22-én Szécsényben kelt tervezete foglalkozik id. Barkóczy Ferenc mezei lovasezredének redukciójával. Lásd BÁNKÚTI I., 1996. 359. p. A tervezet egy másik fogalmazvány-példányát és a Barkóczy-ezred redukcióját, lásd még MÉSZÁROS Kálmán: Hadseregszervezés és redukció a Rákócziszabadságharcban. In: Hadtörténelmi Közlemények, 112. évf. (1999) 3. sz. 616. p. 388
