Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 15. (Szolnok, 2000)

TANULMÁNYOK - Négyesy László: A Vitézi Rendről II. (1922-1945) / 187. o.

Az 1928-tól kezdődő avatásokon azonban - mint már jeleztem - az avatottak egyre nagyobb hányada a tiszti és legénységi várományosokból adódott. 1930ra már 11.320 tiszti és legénységi vitéz mellett 1090 tiszti és legénységi várományost számláltak, ők alkották a rendtagok 10 %-át. Ezekben az években válik láthatóvá és egyre növekvővé az a Rend életét végigkísérő folyamat, hogy a várományosok aránya rendkívül gyorsan emelkedett, az eredeti jogcímen vitézeké - ennek megfelelően csökkent. 1928. márciusában Igmándy-Hegyessy Géza ügyvezető törzskapitány a kormányzó hasonló tárgyú, a miniszterelnökhöz intézett levelére hivatkozva Bethlen Istvánhoz egy emlékiratot juttatott el, amely törvényjavaslat tervezet volt "a vitézek érdemeinek megörökítéséről". Ebben rámutatott arra, hogy szükséges lenne, hogy " a Vitézi Rend törvényes alapja egy külön törvényben félre nem érthető módon kidomboríttassék", mert a közvélemény nagy része a Vitézi Rendet nem tartja törvényes intézménynek és ezt a körülményt az a politikai irányzat, amelynek nem érdeke a Vitézi Rend megerősítése, "alaposan ki is használja". Az emlékirat e törvénytervezet-javaslat szövege az alaprendelet kifejezett fenntartása mellett a vitézi szerveket az Országos Vitézi Széket, a vitézi törzsszéket, a vármegyei vitézi székeket és a járási vitézi hadnagyokat jelölte meg. Az Országos Vitézi Szék szervezetét oly módon kívánta átalakítani, hogy a már ismert széktagokon kívül további három - kis középbirtok nagyságú vitézi telekkel rendelkező vagy ilyenre jogosult - tiszti vitézzel egészülne ki a testület, akiket tisztségükbe a vitézek főkapitánya három évi időtartamra nevezne ki. A miniszteri képviselők közé a népjóléti, - kereskedelmi, a vallás- és közoktatásügyi, és a pénzügyminiszter képviselői is bekerültek volna. Tanácskozási joggal vehetett volna részt az Országos Vitézi Szék ülésein a kormányzó kabinetirodájának és katonai irodájának képviselője. Ez az elaborátum azonban a jogi helyzet rendezése mellett - azzal iunctimban lényeges anyagi igényeket is támasztott a kormánnyal szemben. Egyrészt törpe és kisbirtoknak megfelelő nagyságú vitézi telkek alakítása céljára 60-80.000 kat. hold föld juttatását kívánta a Rend részére, részben a földreform végrehajtása után felszabaduló területekből, részben pedig az állam elővásárlási joga gyakorlásával megszerzett ingatlanokból. Az említett ingatlanok megszerzésével kb. 15 éven keresztül folyósítandó évi 500.000 pengő állami szubvenciót is igényelt.

65 Lásd 45. sz. jegyzet, vitéz Igmándy-Hegyessy Géza ügyvezető vitézi törzskapitány előterjesztése, (1928. március 7.) • 201