Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 15. (Szolnok, 2000)
TANULMÁNYOK - Tolnay Gábor: A mezőgazdaság helyi érdekvédelme a két világháború között / 167. o.
Az intézkedésre hivatott közigazgatási hatóságok és hivatalok az egész hivatali területre kiterjedően működő mezőgazdasági bizottság véleményét kötelesek voltak kikérni minden olyan általános természetű intézkedés előtt, amely a mezőgazdaság vagy az ezzel foglalkozók egyetemes érdekeit érintette, és amely intézkedéseknél a mezőgazdasági érdekek különleges mérlegelésének helye lehetett. Hogy e törvényi rendelkezés alapján esetről-esetre milyen hatósági vagy hivatali intézkedéseknél kellett előzetesen kikérni az illetékes mezőgazdasági bizottság véleményét, azt az eljáró hatóságok vagy a közhivatal maga állapította meg. Figyelembe kellett venni még azt is, hogy a mezőgazdaságot érintő intézkedéseknek a törvényes kereteken belül a különböző helyi viszonyok követeléséhez kellett alkalmazkodniuk, tehát alkalmat kellett adni a követelések feltárásához minden esetben, amikor azt a tervezett intézkedés természete megengedte. Különösen pedig alkalmat kellett adni a mezőgazdasági bizottság véleményének előzetes nyilvánítására, ha azt maga a bizottság kérte, és az fontos akadályokba nem ütközött vagy a tervezett intézkedést hátrányosan nem késleltette. A közigazgatási hatóságoknak és közhivataloknak a mezőgazdasági bizottságok megkereséseit és javaslatait tárgyalás alá kellett venniük és azoknak, valamint fellebbezéseiknek elintézéséről az illető bizottságot értesíteni kellett. Ha a megkeresett hatóság vagy közhivatal nem vette figyelembe az előterjesztést, vagy nem fogadhatta el a javaslatot, ennek indokát közölni kellett a bizottsággal. Az ezzel kapcsolatos jogszabályok a mezőgazdasági bizottsági előterjesztésnek, javaslatnak a tárgyalására, véleményének kikérésére, nem pedig azok elfogadására kötelezték a közigazgatási hatóságokat. Ezért ezek törvényszerű felelősségét a mezőgazdasági bizottságok szakvéleménye nem érinthette, sem annak esetleges elmaradása késedelmes intézkedésekhez mentségül nem szolgálhatott. A mezőgazdasági bizottság az ügy természete és sürgőssége szerint szóban, telefonon vagy pedig táviratban vagy írásban tehette meg előterjesztéseit. A megkeresett hatóság vagy közhivatal hasonló módon válaszolhatott. Az írásos érintkezés mellőzését írták elő a jogszabályok minden olyan esetben, amikor az ügyet szóbeli tárgyalással is elintézhették Ezért a bizottság elnökének keresnie kellett az illető hatósággal vagy közhivatallal való állandó érintkezést, és tőle ezt az alkalmat soha nem volt szabad megtagadni. A fontosabb ügyeket azonban írásban kellett intézni. A szóbelileg folytatott fontosabb tárgyalások eredményét is írásba kellett foglalni. A közhatóságok és közhivatalok is szóban, telefon útján, vagy pedig táviratban vagy írásban kérhették a bizottságtól a véleményt. A mezőgazdasági bizottságok amellett, hogy a mezőgazdasági érdekek szószólói voltak azon a közigazgatási területeken, amelyekről megválasztották 178
