Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 15. (Szolnok, 2000)

TANULMÁNYOK - Tolnay Gábor: A mezőgazdaság helyi érdekvédelme a két világháború között / 167. o.

Mind a községi, mind a városi mezőgazdasági bizottságnak hivatalból tagjai a hegyközségeknek, az osztatlan legelőben részes felek legeltetési társulatának, továbbá a közbirtokosságnak vagy a birtokosok más hasonlóan szervezett közösségének az elnöke. A fentiek szavazati joggal is rendelkeznek. Azok, akik csak hivatali állásuknál fogva voltak tagjai a községi (városi) mezőgazdasági bizottságnak, szavazati jog nélkül tanácskozási joggal vettek részt a bizottság ülésein. Míg az előző bekezdésben felsoroltak teljes jogú tagok voltak. A mezőgazdasági bizottság összes rendes tagjának jogai és kötelességei egyenlőek voltak. Tehát minden rendes tagnak joga volt ahhoz, hogy a bizottság közgyűléseire meghívják, azokon részt vegyen, az ügyrend keretén belül felszólaljon, indítványokat tegyen, a bizottság határozatainak hozatalában részt vegyen. Kötelessége volt minden rendes tagnak, hogy a bizottsági gyűléseken részt vegyen, elfogadja és betöltse a választás útján reá eső tisztséget vagy megbízatást. Mint a mezőgazdasági érdekképviselet tagja igyekeznie kellett legjobb tudása szerint képviselni a mezőgazdaság és a mezőgazdasági lakosság egyetemes érdekeit és teljesítenie kellett a reá bízott különös feladatokat. A hivatalból való tagok jogai és kötelességei a rendes tagokéval azonosak voltak, azzal a kivétellel, hogy a bizottság közgyűlési határozatainak meghozatalánál szavazati jogosultságuk nem volt. E szabály alól a törvény csak azokra állapított meg eltérést, akik mint hegyközségi elnökök vagy közbirtokossági elnökök voltak a községi vagy városi mezőgazdasági bizottságnak hivatalból tagjai. A bizottságokba rendes tagokul csak azokat hívták meg, akiket ilyenekké megválasztottak vagy akik választás nélkül lettek tagjai a mezőgazdasági bizottságnak. A bizottsági tagok választása hat évre szólt. Ezen idő alatt a bizottsági tagság csak halál, lemondás folytán vagy olyan körülmény beálltával szűnt meg, amely a választhatóságot is kizárta. A megüresedő tagsági helyre ugyanazon választói csoportból, mint amely választói csoportot a megüresedett helyet betöltő tag képviselt, a legtöbb szavazatot nyert póttag lépett. Ha pedig a megüresedett helyet betöltő tag választás nélkül volt tagja a mezőgazdasági bizottságnak, helyébe a következő tag lépett. Több egyformán jogosult tag közül a sorshúzás döntött, amelyet a bizottság ülésén az elnök ejtett meg. Póttagnak rendes tagként való meghívásáról a bizottság elnöke intézkedett. Egy választói csoportot más választói csoport által választott tag nem képviselhetett. 172