Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 15. (Szolnok, 2000)

TANULMÁNYOK - Tolnay Gábor: A mezőgazdaság helyi érdekvédelme a két világháború között / 167. o.

Tehát minden választót abba a csoportba kellett felvenni, amelyikbe a törvény rendelkezései szerint tartozott. Akinek több címen lehetett választói joga - pl. ha a gazdasági cseléd, gazdatiszt egyúttal birtokos, haszonélvező vagy haszonbérlő - maga állapíthatta meg, hogy választói jogát melyik csoportban kívánta gyakorolni. A mezőgazdasági munkások és cselédek választói csoportjába csak azok voltak felvehetők, akik állandóan a mezőgazdaságban voltak alkalmazásban. A birtokosok, haszonélvezők és haszonbérlők birtoknagyság szerinti választói csoportjába - az illetők foglalkozására való tekintet nélkül - fel kellett venni mindazokat, akiknek az illető választói csoportnak megfelelő birtokuk, haszonélvezetük vagy haszonbérletük volt. Birtokosi minőségük megállapítására a tényleges birtoklás volt az irányadó. A haszonbérbe adott birtokok esetében mind a birtokosnak, mind a haszonbérlőnek jogot adott a törvény a választói jegyzékbe való felvételre. A részesművelőket is haszonbérlőnek kellett tekinteni, és amennyiben saját birtokkal is rendelkeztek, haszonbérleményüket ahhoz hozzá kellett adni, hogy a besorolási csoportba kerülés birtoknagyságát megkapják. Érdekes, hogy a földkataszterben az erdőművelési ágba felvett földbirtokok területét is le kellett vonni a választásra jogosultak birtokának, haszonélvezetének vagy haszonbérletének összterületéből. A választásra jogosultat a levonás után megmaradt terület szerint kellett besorolni a megfelelő választói csoportba. Ugyancsak levonták az összterületből a belsőségek házikert gyanánt kezelt részeit. A választói névjegyzék megfelelő rovatába fel kellett tüntetni, hogy a választásra jogosult személyesen vagy meghatalmazott útján gyakorolhatta-e választói jogát. A választói jogokat a választásra jogosultak közül a 24. évet betöltött magyar állampolgár férfiak gyakorolhatták - ha egyébként is községi választói jogot gyakorolhattak - személyesen választhattak, így személyükben választhatók is voltak. A birtokos-, haszonélvező- és haszonbérlőtársak, testületek és általában a jogi személyek, továbbá a teljes korú (nagykorú) nők és azok, akik a községi választói jog gyakorlásából ki voltak zárva, - de ettől függetlenül birtokkal rendelkeztek vagy mezőgazdasági termeléssel foglalkoztak - a választói jogot csak meghatalmazott útján gyakorolhatták. Ugyancsak volt lehetőségük meghatalmazott útján való szavazásra azoknak is, akik nem laktak abban a helységben, ahol birtokuk volt. Meghatalmazást csak 24 évet betöltött olyan férfi kaphatott, aki a községben lakott, politikai jogainak birtokában volt és az 1920. évi XVIII. törvénycikk alapján választói jogot személyesen gyakorolhatott. A kiskorúak és gondnokság alatt lévők képviseletében a választásnál törvényes képviselőjük szavazott. Az összeállított választói jegyzéket 15 napon át közszemlére tették és az abban foglaltak ellen felszólalással élhettek, amelyről végső sorban az alispán döntött. 169