Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 15. (Szolnok, 2000)

TANULMÁNYOK - Vadász István: Társasági- társadalmi élet Tiszafüreden a századfordulón / 151. o.

megrendezett lámpabálon a belépőjegyen felüli fizetők száma - ezek listáját a helyi újságok rendszeresen közölték - 115 családfőt tett ki. Ha a névsort áttekintjük, gyakorlatilag megkapjuk azt a 110-120 családot, illetve családfőt, aki az egyleti-társasági életben meghatározó szerepet játszott a korabeli Tiszafüreden. IV. Következtetések Tiszafüred helyi társadalmára tehát az egyesületi-társasági élet nagyfokú aktivitása volt a jellemző a XIX. század végén. Ez az aktivitás azonban csak a választójoggal rendelkezők mintegy 1/4-ed, 1/3-ad részét érintette és inkább csak a település gazdasági-politikai elitjére, illetve a középrétegekre terjedt ki. A társasági-egyleti élet modellje egy olyan piramisra, illetve háromszögre emlékeztet, melynek alapját egy jórészt érintetlen, az összlakosságot jelképző "tömeg", a csúcsát pedig a legaktívabb 20-30 család képezi. Ez a helyi közéleti-, társasági-, gazdasági és politikai elit a "helyi közélet színterén" végső soron az egyletek és társaságok révén kerül kapcsolatba a társadalom egy részével. Ám a kapcsolat milyensége, intenzitása és mélysége az egyletek számán és tevékenységi körén is múlik. Jól látható, hogy elsősorban a karitatív célú egyesületek és társaságok azok (nem véletlen, hogy a temetkezési egyletek igen népesek minden alföldi településen), amelyek a társadalom legmélyebb rétegéig is eljutnak, de nagyon fontos a társadalom középrétegeit átfogó társulatok tagoltsága is. Megfigyelhető tehát, hogy a társasági élet csak részben jelentett társadalmi elkülönülést a városban. Tiszafüreden ugyanis több olyan öntevékeny társadalmi szervezet is működött, amely közérdekű tevékenységével a településen lévő társadalmi csoportok integrációját mozdította elő. Sőt azt láthatjuk, hogy még az egymástól olykor elkülönülő egyletek között is van "átjárás" (legjobb példa erre az úri kaszinó, illetve a társasági rendezvények esete). A társasági élet személyekre kiterjedő vizsgálatakor azt látjuk, hogy Tiszafüred helyi társadalmában jelentős szerepe volt a három egyház, illetve felekezet világi valamint hitéleti elöljáróinak, továbbá a járás politikaiközigazgatási vezetőinek. Megfigyeléseink szerint a társasági életben legaktívabb 20-30 személy abból a generációból került ki, akiknek valamilyen módon meghatározó élménye volt az 1848/49-es forradalom és szabadságharc. A rendelkezésünkre álló forrásokból az derül ki, hogy a legaktívabb személyek gondolkodásmódját alapvetően meghatározta a közteherviselés, az 161