Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 15. (Szolnok, 2000)
TANULMÁNYOK - Papp Izabella: Egy tudós görög a Kiskunságban ( Zavirasz György 1744-1804 ) / 123. o.
voltak a kalocsai évek. 7 A káptalani könyvtár használatával európai szintű műveltségre tett szert, s megismerkedett a kor legújabb tudományos elméleteivel is. Kiváló nyelvérzéke volt, az ógörög, latin, újgörög, német és francia mellett ismerte az olasz és szerb nyelvet is, idős korában pedig az angol nyelv tanulását kezdte el. Legalaposabban a magyar nyelvet sajátította el, melyről igen szép megnyilatkozást olvashatunk tőle: ,^i magyar nyelv annyira kiváló és betűkben annyira gazdag, hogy nincs a világon olyan nyelv, melyet betűivel le ne tudna írni. Az idegenek is bevallották, hogy nincs még egy nyelv Európában, amely annyira illenék a színpadra mint a magyar.' A tanfolyam elvégzése után Kalocsán a görögök részére iskolát nyitott, melynek jövedelmét könyvtára gyarapítására fordította. A Magyar Kurír nekrológja így ír életének erről az időszakáról: ,JCalotsán a káptalanbéli Pap urakkal való barátkozás és az Érseki Bibliotheka által, mind az Európai nyelvekben, mind a Tudományokban, az ő pár nélkül való szorgalmatossága által a bámulásig való fokra ment, a maga hiti sorsosainak Oskolát nyitott, az abból bé vett hasznot könyvekre fordította, magának minden Vallás és Hivatalbeli, Hadi, papi és Polgári karban levő úri emberekből számtalan barátokat szerzett." Az 1770-es évek első felében a Kiskunságba, Kunszentmiklósra költözött, s bár ekkor már fordítással és történetírói munkával is foglalkozott, nem hagyott fel a kereskedéssel sem, ezzel próbálta biztosítani az anyagi hátteret tanulmányaihoz, külföldi utazásaihoz, könyvtárának gyarapításához, később pedig műveinek megjelentetéséhez. Kunszentmiklóson boltot bérelt, ahol nyugati, főként ausztriai árukat árusított. Ez az időszak sorsdöntő volt a magyarországi görögök életében, hiszen Mária Terézia számtalan korábbi eredménytelen próbálkozás után - 1774-ben szigorú rendelettel kötelezte a görögöket: vagy végleg letelepednek Magyarországon, szándékukat esküvel is megerősítve, vagy visszatérnek hazájukba, s felhagynak a vándorkereskedéssel, ami a belföldi kereskedőknek ebben az időben már jelentős károkat okozott. 10 HAUPT Erik: Görög nyelvű Kálvin-életrajz a XVIII. századból. In: Posztbizánci Közlemények III. Debrecen, 1997. 98. p. HORVÁTH E. 1937. 102. p. Uo. 101. p. A Jászkunságban ekkor 68 görög kereskedő tett hűségesküt. Körülményeiről bővebben: PAPP Izabella: Görög kereskedők a Jászkunságban a XVIII. században. In: Zounuk 2. Szolnok, 1987. 302-321. p. 125
