Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 14. (Szolnok, 1999)
TANULMÁNYOK - Jenei Gyula: Szempontok és észrevételek a Jászság népességstatisztikai adatainak értelmezéséhez a 17-18. század fordulóján / 57. o.
népességgel. 52 Összességében nemcsak azt kell látnunk, hogy Berény mezővárosként funkcionál, s mint ilyen jelentős népességet tömörít magába, hanem azt is, hogy a Jászfbld egésze népességmegtartó erővel rendelkezik a török időkben, s így az 1710-es évek végén kénytelen mozdulni a gyéren lakott kis- és nagykunsági puszták felé. Miért? Elfogadhatjuk Radics Istvánnak, az Apátiból történő 1718-as kiköltözés vezetőjének megfogalmazását, miszerint a kiköltözés oka "az elszaporodott lakosság, a nagy teher, a föld szűk volta." 53 A kiköltözésekkel egyidejűleg történő betelepülések, mint már utaltunk rá, nem rajzolnak valós képet, mert a betelepedő családok túlnyomórészt tovább vándoroltak. Jellemző, hogy jász telepesek voltak Kiskunfélegyháza és Kunszentmárton alapítói. 54 De mentek jászok Kecskemétre és Akasztóra, Szekszárdra és Gyomára, Szegedre és Erdőtelekre, Makóra és Székesfehérvárra, Zomborra és Egerbe stb., vagyis az Alföld legkülönbözőbb pontjain ott találhatjuk őket, akárcsak a Dunántúl keleti részén. 55 Hasonlóan jelentős gazdasági erőre, s ebből következően nagyszámú népességre utal (mivel agrárnépességről van szó) a redemptio folyamata is. A három szabad kerületet ugyanis csak egyszerre lehetett megváltani, mégpedig akkor, ha megvolt a kívánt 580 ezer rhénes forint. Ezért a Jászkun Kerületek megváltásában fontos szerepe volt a jászoknak, noha az egész összeget ők sem tudták előteremteni saját erejükből, kölcsönöket is kellett felvenniük. A jászok vállalták ezt az áldozatot - tudták vállalni! - hiszen ez volt a jövő fejlődésének záloga. "Meg kellett a Jászföld népének váltania a földet, hogy ezzel a földdel megváltsák az emberek önmagukat, és egyúttal a jász népet". - írja Fodor Ferenc. 56 KOVÁTS Z. 1981. 20. p.; KRUZSLICZ István: A mezőváros fejlődése a visszatelepítés után. In: Hódmezővásárhely története, (szerk.: NAGY István) Hódmezővásárhely, 1984. 365. p.; KOVÁTS Zoltán: A népesség. In: Hajdúnánás története, (szerk.: RÁCZ István) Hajdúnánás, 1973. 79. p.; KOVÁTS Zoltán: A népesség története. In: Berettyóújfalu története, (szerk.: VARGA Gyula) Berettyóújfalu, 1981. 153. p. VÁNDORFYJ. 1895. 17. p. SZABÓ László. - BARNA Gábor - SMUTA Kálmánná (szerk.): Tiszazugi füzetek. I. köt. Kunszentmárton, 1970. 24. p. FODOR F. 1942. 229-231. p. Uo. 184. p. 73
