Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 14. (Szolnok, 1999)

TANULMÁNYOK - Botka János: A kun és jász népcsoporti jogok védelmezése a XVI. század közepétől a redemptióig / 9. o.

II. ÖSSZEGZÉS A kunokat és a jászokat egész történelmi útjuk során nem érte olyan súlyos közjogi sérelem, mint amelyet a Jászkunság 1702. évi eladása jelentett számukra. Ezt a körülményt nem is tudták sohasem elfogadni. Igen jellemző azonban ekkori magatartásuk is, hiszen az a jogfosztottság viszonyai között sem a múlt hibáira, a felelősség forszírozására irányult, hanem minden energiájukat az útkeresés, a mutatkozó lehetőségek megragadása kötötte le. Az évszázadok tapasztalata is benne van abban a gyors felismerésben, hogy szabadságjogaik visszaszerzéséhez, a megkülönböztetett országos szerep újbóli eléréséhez a legrövidebb út a katonai szerepvállaláson, a fegyveres áldozatkészségen keresztül vezet. Összegzésünkben is kiemelendő, hogy már az 1717. és az 1735. évi részleges insurreetiokor is éppen ezért vállaltak személyes hadbaszállást, s küldtek önként szinte erőn felüli katonai egységeket, hangsúlyozva hozzá, hogy a Jászkun Kerületek földje a Szent Korona birtoka.

93 Az 1741. évi általános felkeléskor tanúsított készséges kiállásuk még reményteljesebbé tette a redemptio elérését. Kiemelendő az is, hogy korábbi erős autonómiájuk, a földesúri terhek pénzbeli megváltása, a kisebb királyi haszonvételekkel való szabad rendelkezés, valamint a jász és kun szokásjog s annak érvényesülő hatása következtében az úrbéri viszonyok helyett sokkal inkább egy szabad paraszti állapot útját járták, s mindez igen nagy jelentőséggel bírt számukra, hiszen ez az út teremtett gazdasági lehetőséget annak a katonailag is előkészített politikai és jogi célnak az eléréséhez, ami valójában a saját költségükön történő megváltást jelentette. Hangsúlyozni kívánjuk, hogy a jászkun redemptio - melyet jogvisszaszerzésnek, megváltakozásnak is fordítanak, s többen az első magyarországi örökváltságnak tartanak - rendkívül összetett, s hatásában, katonai elvárásában is messze vezető, szerteágazó jogi egyezség volt. Ezért is tartottuk igen fontosnak az ún. redemptionális diploma értelmezését. Ez a diploma, majd az azt országos törvénnyé emelő 1751. évi 25. te. szoros összefüggésben állt a Jászkun Kerületek katonáskodásának teljes problematikájával is. A tanulmányban lényegesnek tartottuk felsorolni a KISS J. 1992. 225-230. p.: - Például 1717-ben csupán a Jászság 4 századot állított, 1735ben szinten 4 centuriának megfelelő lovast, a jászkunsági 1156 résztvevőből 465-föt. (Uo.) 51