Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 14. (Szolnok, 1999)

TANULMÁNYOK - Botka János: A kun és jász népcsoporti jogok védelmezése a XVI. század közepétől a redemptióig / 9. o.

A fenti sorok közül külön figyelmet érdemel mindenekelőtt a katonai szolgálatról rendelkező rész. Az ezer huszár kiállítása először csupán egy egyszeri tehertételnek tűnhet. Ha azonban az általános és részleges insurrectio esetén elvárt "erő és tehetség szerinti felkelés" kötelezettségét értelmezzük - az 1745. előtti felkelésekre is figyelemmel -, az ezer fő inkább tekinthető a további részleges insurrectiok felső keretszámának. A következő évek gyakorlata is erre mutat: 1756-tól a felkelő egységeik létszáma már 600 fő volt (a király 800-at akart), s biztosítaniuk kellett a veszteségek pótlását. A nagyobb próbatételt ezek a gyakoribb és a háborúk végéig tartó particuláris szolgálatok jelentették, amelyekre a Kerületeket mindig az elsők között mozgósították. Már az 1745. év rendkívüli megpróbáltatásai egyértelművé tették, hogy az ismétlődő katonai terhek messze felülmúlják majd a redemptio csupán egyszer megkövetelt tehertételeit, s hogy a megváltásból részt vállalókra súlyos kötelezettségek várnak. Az 1840-es évekig a Jászkunság mintegy 14 ezer huszárt szerelt fel és küldött hadba, lényegesen felülmúlva pl. Heves megye katonaállítását és kiadásait.

87 (- Vö. Összegzés.) A másik kiemelést érdemlő részlet: a hadiadó kérdése. Ez mindenképpen a terhek túlzott mértékét fejezte ki, hiszen az insurrectios kötelezettség és a contributio (és portio) együttes megkövetelése (a katonai szolgálat alatt is) koronabirtok esetén kizárható lehetett volna. Gyakorlatilag megismétlődött az 1745 előtti évek jogviszonyainak felemássága, de míg akkoriban a jászkun települések tiltakozásaikkal próbálták az állami kettős terhelést megváltoztatni, a redemptioval azt már lezártnak és törvényesnek ismerték el, igaz, megszabadulhattak a portál is katonaság megkövetelésétől és a földesúri adóztatástól. A redemptiot előkészítő kemény tárgyalásokon tehát ezen jobbágyi jellegű contributios teher kivédését nem sikerült elérni, még a felülések időszakára sem.

88 A Jászkunság azonban elég erősnek bizonyul, népessége - a megváltott jogoknak köszönhetően is - gyorsan növekszik, fokozatosan izmosodnak egyéb termelő erői is, s a redemptio véghezvitelének helyessége már az első SZML Jászkun Ker. ir. 4. k. 220. sz. rsz. 793.; - Uo. II. József ir. Fasc. 1. No. 276. és No. 246.: - Uo. Jászkun Ker. Prothocollum/2. 1746. 38. p. Véleményünk szerint 1467 óta a koronabirtoki státust a jászkunok esetében (kivéve a Rákóczi szabadságharc első időszakát) mindvégig királyi adó terhelte. Az 1715. évi VIII. te. tovább növelte a hadiadó jelentőségét, nehezítve a koronabirtokok helyzetét is. (KISS J.) 1979. 46-47. p.: Uő. 1992. 21. p.: BOTKA J. 1987. 210. p.) A székelyeket 1562-től kényszerítették contribuliora. a hat hajdú várost 1685-től. A királyi városoknál a változást az jelentette, hogy 1696-tól - a korábbi taxa-fizetés helyett, dicák szerint kellett adózni. (BAN P. 1980. 292-293.. 302.. 850. p.) 49