Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 14. (Szolnok, 1999)

TANULMÁNYOK - Botka János: A kun és jász népcsoporti jogok védelmezése a XVI. század közepétől a redemptióig / 9. o.

4. a helyi autonómia szervezeti keretének és belső rendjének továbbélése, 5. a szokásjog ereje és hatása. Ezen sajátosságok - úgymond, a jogi fogódzók mellett - a jászkunságiak kompromisszum kézséggel párosuló politikai és diplomáciai harcához igen jelentős gazdasági hátteret is teremtettek, döntően hozzájárulva ahhoz, hogy e két népcsoport a súlyos terhek és költségek árán régi szabadságát v i s szaszerezhette. A redemptionális levél,

82 amikor "kegyesen megengedi" a jászkunságiaknak, hogy megváltsák magukat az alávetettségből, s hogy városaikat és falvaikat azok pusztáival újra birtokba vegyék, összesen 9 pontban fogalmazza meg régi-új jogaikat. Ezeket a XIII-XVII. századi kiváltságokra visszautaló pontokat emeli majd országos törvénnyé az 1751. évi XXV. törvénycikk, ezekre épül az ugyanebben az évben kiadott 24 szakaszból álló Királyi Regulatio is, körülírva a Kerületek közigazgatási, adózási és bíráskodási rendszerét. Magánjogi viszonyaikat "törvényi erővel" a nádor által 1799-ben kibocsátott Jászkun Statútumok szabályozzák.

83 A megváltott privilégiumok értelmében a jászkunok önálló törvényhatóságban (Jászkun Kerületek) éltek, melynek jogi viszonyai a Hajdú Kerület mellett leginkább a szabad királyi városokéhoz hasonlíthatóak. Ez a föld királyi koronabirtoknak számított, senki földesúri fősége alá nem tartozott. A személyi szabadság, az elöljárók szabad választása, a terhek megosztása és közös viselése minden jászkun "polgár" joga. volt. A kerületi lakosok felett csak a nádor, valamint az általuk választott bírák és kapitányok ítélhettek. Dézsmát, kilencedet nem fizettek, a vámokon és réveken mentességet élveztek. Rendelkeztek a jus patronatussal is (egyházi kegyúri jog). Legfőbb elöljárójuk az ország mindenkori nádora volt.

84 A jogok köre az új helyzetben bővült. Már a redemptionális diplomának is volt új eleme: a mindhárom kerület részére megadott pallosjog ("vértörvény"). 1754-ben az országgyűlési taxa fizetésének egyszeri megváltásával (3 ezer arany forint) növelték szabadalmaikat. II. Józseftől a szabad bormérés SZML Jászberény. Hiv. Tud. 10. cs. 18. sz. (1745. május 6.). rsz. 422. Uo. 10. cs. 44. sz. (1745. november 22.); - Statútumok: SZML Szakkönyvtára. 551. sz.; Vö.KELEJ. 1903. 351-394. p. Uo.; - SZML Főnöki ir. 309/1849. rsz. 4. = A kerületek szerkezete 1848 előtt; - SZML II. József ir. Fasc. 1. No. 346. rsz. 40. = Levél a Rendekhez. 47