Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 14. (Szolnok, 1999)

ADATTÁR - Szikszai Mihály: Az I. világháború "hősi emlékei" Jász-Nagykun-Szolnok megyében / 369. o.

Tiszaszőlős A községben az 1923 október 22-én tartott közgyűlésen döntöttek úgy a képviselők, hogy a világháborúban elesett 57 katona emlékére egy szobrot emelnek. Az ügyek további intézésére egy szoborbizottságot alakítottak. Az emlékmű költségeit a termőföldek után kivetett és beszolgáltatott 74 q búza 132 árából kívánták fedezni. A november 5-én tartott közgyűlésen megjelent Fülöp József ezredes a HEMOB képviselője. Különböző szobrok, emléktáblák, emlékoszlopok fényképét mutatta be, amelyek közül a jelenlévő képviselők Pásztor János budapesti szobrászművész - feleségétől és gyermekétől búcsúzó katona - alkotását fogadták el. A szobor megrendelése körül azonban sajnálatos tévedés történt, a HEMOB ugyanis az eredeti elképzelést félreértve egy másik témájú szobrot rendelt meg Pásztortól. A község azonban ragaszkodott eredeti elképzeléséhez így az először megrendelt három alakos szoborcsoport került felállításra. A hősi emlékmű 1,8 m magas alapzaton álló szoborcsoport. Főalakja az egyenruhás katona aki baljával feleségét öleli át, bal kézben tartott fegyverét gyermeke karolja. A talapzaton elöl a koronás kiscímer felette a következő szöveg: "HŐSEINK 1914-1918" A talapzat bal és jobb oldalán az 57 hősi halott nevét tüntették fel. A műkőből készült alkotás teljes magassága 4 m, avatásának idejét nem ismerjük. Tiszaug A 35 hősi halott nevét márványtáblába vésték és a református templom falában helyezték el. A táblát 1933. május 28-án leplezték le. Az avató beszédet Horváth Sándor tartotta. Az ünnepségen részt vett Patrubány István főszolgabíró. SZML Tiszaszőlős Közgy. jkv. 48/1923. Uo. 64/1923. SZML Tiszaszőlös Közgy. jkv. 27/1924. SZML Titkárság 992/1969. Kunszentmárton és Vidéke, 1933. június 4. 402