Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 14. (Szolnok, 1999)

ADATTÁR - Szikszai Mihály: Az I. világháború "hősi emlékei" Jász-Nagykun-Szolnok megyében / 369. o.

József főherceg tartotta. Ezután a Konnányzó intézett hosszú beszédet az egybegyűltekhez. Szavait követve lehullott az emlékműről a lepel. Az avató ünnepség koszorúzással ért véget. A hatalmas emlékmű 17,5 m magas oszlop - amely korinthoszi díszítésben végződik - tetején nagy bronzszobor áll. A szobor Magyarország védőangyalát ábrázolja karddal és pajzzsal a kezében. Az emlékmű talapzatának négy oldalába vésték a község 211 hősi halottjának nevét, köztük Horthy Szabolcs 59 tartalékos főhadnagyét, aki a megye főispánja volt. Kisújszállás A város 1923 szeptember 28-án hozott rendeletet az I. világháború hőseinek emlékét megörökítő alkotás pénzalapjának létrehozásáról. A vélemények azonban elég sokáig megoszlottak, hogy az összegyűlt pénzt milyen műalkotás készítésére használják fel. 1938-ban a képviselőtestület által megalakított szoborbizottság nyilvános pályázatot hirdetett egy emlékmű elkészítésére. A határidő augusztus l-jén járt le, ezen időpontig 58 minta és mintegy 100 pályaterv érkezett. A művészek által küldött szoborterveket, rajzokat, modelleket a városháza nagytermében állították ki, hogy a lakosság is megtekinthesse. A pályázók között több ismert művész nevével találkozunk. Borbereki Kovács Zoltán - a Szolnoki Művésztelepről - két alkotását is elküldte. Részt vett a kiállításon a karcagi emlékmű alkotója Gáldi Gyula. Ugyancsak szerepelt a pályázaton Pásztor János - a túrkevei emlékmű készítője - és Horváth Géza. 1939. február 9-én a szoborbizottság két művet talált elfogadhatónak. Első helyre Tápai Antal szegedi szobrászművész "Vész idők véres kardot hordozó lovasa" címet viselő bronz lovasszobrát helyezték. Borbereki alkotása - amely második díjat nyert - szintén a kunok történetéből merítette témáját. Tápai munkája Szegeden első díjat nyert, a Művészeti Tanács is elfogadta, de a város a felépült Hősök kapuját ("Porta herorum") alakította hősi emlékké, így a szobor nem valósult meg. Március 26-án a kisújszállási hősi emlékmű bizottság elfogadta Tápai alkotását mely a tatárjárás idején egy véres kardot hurcoló lovas alakot ábrázol. A szerződés alapján az emlékmű elkészítési költsége 25.000 Pengő lett. Az emlékmű engedélyeztetése azonban nem ment zökkenőmentesen. Amikor ugyanis Tápai a tervet elbírálás céljából benyújtotta az Országos Irodalmi és Művészeti Tanácshoz, azok változtatásokat követeltek. A szobrász a Művészeti Tanács véleményének megfelelően átdolgozta a terveket és elküldte Kisújszállásra. A város tetszését azonban nem nyerte el, követelték az eredeti Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Lapok, 1941. július 3. 383