Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 14. (Szolnok, 1999)

ADATTÁR - Szikszai Mihály: Az I. világháború "hősi emlékei" Jász-Nagykun-Szolnok megyében / 369. o.

szeptember 29-én érkezett meg Karcagra, majd másnap végleges helyére emelték. Az alapzatra december 13-án vésték fel a következő szöveget. "AZ NEM LEHET HOGY ANNYI SZÍV HIÁBA ONTA VÉRT 1914-1918" A több mint 700 karcagi hős nevét márványtáblába vésték és a szobor talapzat 55 keleti és nyugati oldalába helyezték. A szobrot 1939. október 15-én avatták fel nagyszámú közönség előtt. Az ünnepi beszédet Lipcsey Márton országgyűlési képviselő tartotta. Az avatás előtt a 700 éves kun jubileum alkalmából a városházán díszközgyűlést rendeztek. Kenderes A település Horthy Miklós szülőfaluja így érthető, hogy az emlékmű létesítését szívügyének tekintette. A kormányzó különös gondot fordított rá, hogy egy kiemelkedő szépségű, monumentális emlékmű épüljön. A harmincas évek végére az emlékmű megvalósítására gyűjtésekből, adományokból 23.755 »

u .. 57 pengő gyűlt össze. Elhelyezésére a településen először az 5 hold területű hősök emlékkertjét alakították ki. Itt egy mesterséges dombot létesítettek az emlékmű elhelyezése céljából. Az emlékmű elkészítése ügyében maga Horthy Miklós intézkedett. A terveket az ő elképzelése alapján készítette és kivitelezte Erdélyi Dezső, Gerlóczy Gedeon és Schong Antal. 1941. június 29-én Horthy Miklós és családja jelenlétében avatták fel a kenderesi "hősi emlékművet". Az avatás napján a Hősök Ligetének bejáratánál katonai díszszázad állt zenekarral az élen. Hellenbach Gottfried a Kerület országgyűlési képviselője - az emlékmű bizottság elnöke - fogadta a kormányzót, aki családjával és József főherceggel érkezett. Horthy és kísérete az emlékmű előtt felállított díszsátorban foglalt helyet. Az ünnepi beszédet Karcagi Napló, 1938. 31. szám. Karcagi Napló, 1938. 93. szám. Törökszentmiklós és Vidéke, 1939.41. szám. SZML Kenderes ir. 1860/1942. SZMLAlisp.ir. 5547/1931. 382