Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 14. (Szolnok, 1999)
ADATTÁR - Szabó Antal: A törökszentmiklósi Almásy uradalom vagyon és jövedelem helyzete (1845-1850) / 325. o.
Szent Tamáson gróf Almásy György, Almásy Károly örökösei, gróf Battyányi Imréné, született Majláth Erzsébet. Törökszentmiklóson a volt úrbéres területen a felszabadult jobbágyok. Minden tulajdonosnak kötelezettséget kellett vállalnia arra, hogy a régi birtokhatár jeleit /földhányásokat, határköveket, árkokat/ épségben megőrzi. Számba vették, hogy a családnak milyen kötelezettségei maradtak /pl. alapítvány/. Milyen restanciáik illetve miféle követeléseik voltak. Közös birtok maradt a pesti ház, a hozzá tartozó major, ahol az évenkénti elszámolásokat végezték eddig, s a források azt mutatták, hogy ezután is. Az is a megállapodás része lett, hogy a törökszentmiklósi rezidenciális ház azé, aki a még függő ügyeket intézi a jószágkormányzói megbízatás keretén belül. A ház értéke 6 000 pforint. 156 Ki lett zárva a két szerencsi, terebesi /mátraverebélyi/ uradalom három tulajdonosa a törökszentmiklósi belső házak, öt malom, egy olajmalom értékesítése után befolyó összeg osztásából. A megállapodás része az is, hogy az egyes ráták ezután felmerülő dolgait már az új tulajdonosok rendezik. A földekből jussban részesülők javára döntöttek az úrbéri kárpótlásból várható bevételekről, mégpedig az osztozkodók közötti egyenlő arányban. /Törökszentmiklóson 213 3/4 telek és 666 zsellér után, a szerencsi uradalomban 161 5/8 telek és 400 zsellér után, a terebesi uradalomban 33 telek és 47 zsellér után/ A folyó évi jövedelmet, az 1850. évit mint eddig, most is Pesten, az Almásy házban fogják elosztani a pesti vásár után. Kikötötték, hogy a fent említett jószágkormányzó az Almásy nemzetség véréből lehet csak, aki a törökszentmiklósi rezidenciális ház lakójaként a szintén törökszentmiklósi dézsmás kerti jövedelméből fedezi az ezután felmerülő közös költségeket. 157 /Az osztálylevél kelte Törökszentmiklós, 1850 augusztus ÍJ Összegzés E két fontos családtörténeti és helytörténeti dokumentum KülsőSzolnok gazdaságtörténetének nem lebecsülendő anyaga. Amellett, hogy a legnagyobb egybefüggő birtoktest ingatlanjainak, állatállományának regisztrációja a reformkor utolsó éveiből, a gazdálkodás jellegét, szerkezeti felépítését is pontosan szemlélteti, megmutatja, hogy a jószándékú és vagyonbiztonságot akaró végrendelet nem tudja - a sok gazdasági, politikai változást hozó években - eredeti szándékát betölteni. Sejteti, hogy milyen okok "robbantják" szét a három egybentartott uradalmat: eladósodás, önálló 156 Uo. 157 Uo. 365
