Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 14. (Szolnok, 1999)

ADATTÁR - Szabó Antal: A törökszentmiklósi Almásy uradalom vagyon és jövedelem helyzete (1845-1850) / 325. o.

"100 ló után lehet 3 db. dögöt számolni, ennek bőre 6 vft-jával - ha 10 db., akkor 60 vft.

89 Trágyából a bevétel 300 vft."

90 A lovak utáni összes bevétel 18.610 vft. Az ágazat kiadása: A nyári legelő 1.000 vft. 60 szekér gyepszéna, ára 900 vft. 150 szekér szalma is szükséges tartásukhoz, 900 vft-ban számolják. 60 szekér tavasz szalma szálastakarmány kiegészítéseképpen 480 vft, mert szekérje 8 vft. továbbá 40 szekér lucerna 20 vft-jával 800 vft. Abrakból az évi szükséglet: zabból 900 kila, kilánként 1 vft 30 kr. Sószükséglet 300 font, 10 kr-jával 50 vft. Orvosságukra az éves kiadás 50 vft. Kötelekre 80 vft. Egy lovászmester, 12 lovász és csikós convenciója 3.435 vft.Összes költség tehát 9.045 vft.

91 A tiszta jövedelem 9.565 vft. "Szarvas Marhák jövedelme ": "Számos bika 10 db ökör 52 db tehén 4 fű " 6 " " 62 " " "3 » II A » II H(\ II II Tavali " 4 " " 35 " " Idei " 40 " " Jármos Összesen 64 130 " 349 " 220 db összesen 282 db 70 75 48 65 478 136 " 149 " 87 " 105 " 130 " 889 " 92 Ajármos ökrök száma mindenféleképpen arról árulkodik, hogy az egybetartott uradalom még jelentős igaerővel rendelkezett a nagy kiárusítás évében. Arra hogy melyik majorság volt a szarvasmarha állomány központja, illetve az uradalom melyik részében folyt közvetlen jelentős majorsági gazdálkodás, ahol szántottak, vetettek, betakarítottak, csak nagyon óvatosan következtethetünk. A kezdetektől Szenttamáson mindig is lehetett. Sőt, ott volt a svejczer állomány is, amit a források több esetben is jeleznek.

93 Az istállókról nem itt kapunk tájékoztatást, hanem a puszták illetve a majorságok vagyonkimutatásakor. Kengyelen volt néhány "kunyhó" s valószínű, hogy tartozott ezekhez valamiféle istálló, mert a dohányosok általában felesben termelték a dohányt, akiknek 89 Uo. 90 Uo. 4-5. p. 91 Uo. 5. p. 92 Uo. 93 OL Almásy család iratai P2 345