Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 14. (Szolnok, 1999)

ADATTÁR - Papp Izabella: Egy város a jászkunsági görögök származási helyén - Kozani / 295. o.

Nyugat-Makedónia legszebb vidéke. A szemlélődő utazó a Föld, a növények és a földművelés változatosságát, a színek és képek sokszínűségét figyelheti meg. Ezen a tájon minden egyes lépés új horizontot nyit meg."

41 Ebben a természeti környezetben alakult ki az itt élők életmódja és sajátos kultúrája, szokásrendszere, amelyben meghatározó volt az évszázadokon át tartó török uralom. A török elleni küzdelmek közös élménye erős nemzeti öntudatot és erkölcsi tartást adott az itt élőknek. A régészeti kutatások szerint Kozani megye mai határai az ősi Elimia nagyobb részére terjednek ki, valamint Eordea egyes területeire. Az ókorban ezek a területek apró, független államokként léteztek a mai NyugatMakedóniában. A hagyomány szerint Elimia és Orestida (ma Kastoria megyében fekszik) makedón görögjei betörtek Alsó-Makedóniába, és létrehozták a Makedón Királyságot. II. Philipposz (Kr.e. 359-336) saját területéhez csatolta Elimiát és a mai Nyugat-Makedónia többi független államát, s így jött létre az egységes Makedón Királyság. Fia Nagy Sándor uralkodása alatt (Kr.e. 336-323.) Elimia sok nagyszerű hadvezért adott az országnak, s egy jól képzett gyalogságot, amellyel az ázsiai hadjáratokban is részt vettek. A bizánci kort követően az 1389-es rigómezei csata után az egész terület török uralom alá került, amely több mint 500 évig tartott. A megye őslakói a makedón Elimia lakosainak leszármazottai, akik az északnyugati görög dór törzsek közé tartoztak. Letelepedésük után asszimilálódtak az itt élő prehellén lakosokkal, a pelasgikkal. Az őslakosok az ókori eszmék humanizmusától és makedón öntudattól áthatva olyan erkölcsi és kulturális alapot hoztak létre, ami segítette őket a későbbi nehéz időszakokban, a római és bizánci időkben, s a hosszú török elnyomás ideje alatt is, amikor a görög népet a kipusztulás veszélye fenyegette. A török elnyomás idején a hódítók elűzték a görögöket, s a termékeny sík vidékekre törököket telepítettek. A görögök a terméketlen, nehezen megközelíthető félreeső hegyvidékeken találtak menedéket. Ilyen körülmények között jött létre Kozani, Sziatisztya, Galatini, Vlasti, Scalohori, Avgerinos, Katafigi városa, ahol nem elsősorban mezőgazdasággal, hanem kézműves mesterségekkel, építkezéssel, famunkákkal később pedig a kereskedelemmel kezdtek foglalkozni. Constantinos E. SIABANOPOULOS: Historical-Folklore Museum of Kozani. Kozani, 1992. 4. A városról és a múzeumról szóló ismertetőt angol nyelvről SZEBENYI Nándor fordította. Uo. 4-6. p. 316