Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 14. (Szolnok, 1999)

TANULMÁNYOK - Urbán László: A vasutak újjáépítése Jász-Nagykun-Szolnok megyében a II. világháború után / 195. o.

nem látott nagymérvű gazdasági fellendülés esetétől eltekintve - új vasutak építésére nem igen fog sor kerülni."

155 A Közlekedésügyi Minisztérium kisvasút-fejlesztési tervei közé JászNagykun-Szolnok megyéből Vezseny, Túrkeve, Zagyvarékas, Besenyszög, Kisújszállás és Fegyvernek javaslatait vették fel,

156 de - amint az előbbiekben láttuk - ezekből is jobbára csak az újjáépítési és nem a fejlesztési igények teljesültek. Rövidesen az is világossá vált, hogy középtávon sem várható az 1947-ben megfogalmazott elképzelések megvalósulása. 1948. szeptember 2.-án, az ideiglenes közlekedési tanács ülésén az országos gazdasági vasúti újjáépítési terv elkészítéséhez tett javaslatban a megye területén a következő 5 évre vonatkozóan 9 új vonal építését kezdeményezték, 7 esetben meglévő szakaszok kiegészítésével és csupán 2 esetben teljesen új vonal építésével.

157 1949-től a gazdasági vasutak építésének szempontjai úgy módosultak, hogy az állami gazdaságok és termelőszövetkezeti üzemek igényei kerültek előtérbe. A Szolnok megyei mintakörzetnek az MDP KV Mezőgazdasági és Szövetkezetpolitikai Bizottsága 1949 április ló.-i ülésére készült 1949. évi terve pl. csak a kenderesszigeti állami gazdaság, a kunszentmártoni tszcs és a túrkevei Vörös Csillag tszcs számára irányozta elő kisvasút építését.

158 Ez a változás már annak a törekvésnek a megnyilvánulása volt, amely a gazdasági kisvasutak tevékenységét a kialakuló mezőgazdasági nagyüzemek belső szállítási igényeinek kielégítésére kívánta koncentrálni, s amelynek egyértelmű megfogalmazására a Tisza, a Keleti főcsatorna, a Berettyó és a Körösök által határolt területre vonatkozó 1952-ben összeállított tiszántúli természetátalakító kerettervben került sor. Ez a dokumentum kimondta: a kisvasúti forgalomnak a halastavak, hizlalók létesítésénél lesz fokozott jelentősége.

159 A hároméves terv idején létesült vagy újjáépült keskenynyomközű vasutak kiegészítésére az ötvenes évek első felében a kisújszállási és a fegyverneki vonal esetében került sor. Az 1948-ban üzembe helyezett kisújszállás-csorbái szakasz folytatásaként 1953-ban elkészült a túrkevei MÁVállomásig, majd 1954 őszére a túrkevei Dani-tanyáig (a Vörös Csillag tsz 155 PÁLMÁNY B. 1981. 342. p. 156 SZIKSZAIM. 1991.74. p. 157 SZML alispáni iratok 2352/1949 15 8 Szakszervezetek Központi Levéltára MEDOSZ 1949-72. 159 OL Földművelésügyi Minisztérium Növénytermelési Főosztály ir. 686-107/1952. 223