Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 14. (Szolnok, 1999)

TANULMÁNYOK - Urbán László: A vasutak újjáépítése Jász-Nagykun-Szolnok megyében a II. világháború után / 195. o.

gördülőanyagból a fa alkatrészeket feltüzelik."

16 A szandapusztai gazdasági vasúttal kapcsolatban a korabeli jegyzőkönyvek arról tanúskodnak, hogy az 1945 novemberében még "kisebb rongálásoktól eltekintve üzemképes állapotban van", 1947/48-ra azonban részben a síneket "ismeretlen egyének felszedték", részben a helybeli volt cselédek építési céllal, gerenda helyett használták fel.

17 Esetenként az újjáépítés más - az állami szervek által fontosabbnak ítélt - területeire irányították át a gazdasági kisvasutak anyagát, pl. a Gazdasági Főtanács 1946 szeptemberi utasítása alapján a szénbányákhoz.

18 A szajoli bérgazdaságból a szolnoki Tisza közúti híd építkezéséhez is adtak át síneket és egyéb kisvasúti anyagokat.

19 A forgalom megindítása és működtetése háborús viszonyok között (1944 november - 1945 június) A Jász-Nagykun-Szolnok megyei vasutakat tehát meglehetősen súlyos állapotból kellett újjáépíteni. A munkálatok az erősen korlátozott anyagi erőforrások miatt csak fokozatosan, kezdetben csupán a súlyponti területeken és jórészt ott is ideiglenes megoldások alkalmazásával folytak. A legkorábban a Debrecen-Szolnok-Budapest vonal újjáépítését kezdték meg, elsődlegesen azért, mert ez a 2. Ukrán Front egyik fő utánpótlási vonala volt.

20 A katonai szállítási igények kielégítése érdekében a szovjet hadvezetés kezdeményező szerepet játszott a szolnoki vasúti csomópont életre keltésében. A résztvevők visszaemlékezése szerint a fűtőház dolgozóinak egy kis csoportja 50 szovjet műszaki katona segítségével már november 5.-én - a harcok SZML Szolnok város polgármesteri iratai 219/1948. Uo. PÁLMÁNY Béla: Dokumentumok a magyar közlekedés történetéből 1945-1949. Közlekedési Dokumentációs Vállalat, 1981. 331. p. Szajol elöljáróságának 1948. július 21.-i jelentése az alispánhoz. SZML alispáni iratok 2.352/1949. A fővonal és Szolnok katonai jelentőségét jelzi, hogy a Salgó-tarjáni Kőszénbánya Rt. üzemvezetősége által a miniszterelnökhöz 1945. február 9.-én írt levél szerint "a középeurópai orosz szállításvezetőség parancsnoksága ... Szolnokon székel". Dokumentumok a magyar szénbányászat történetéből 1945-1949. (összeállította:- ERDMANN Gyula PETŐ Iván) 1975. 4. p. 199 16 17 18 19 20