Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 14. (Szolnok, 1999)

TANULMÁNYOK - Urbán László: A vasutak újjáépítése Jász-Nagykun-Szolnok megyében a II. világháború után / 195. o.

URBAN LÁSZLÓ A VASUTAK ÚJJÁÉPÍTÉSE JASZ-NAGYKUN-SZOLNOK MEGYÉBEN A

II. VILÁGHÁBORÚ UTÁN Jász-Nagykun-Szolnok megye kedvező földrajzi helyzete következtében már a XX. század első felében is jelentős szerepet kapott az ország közlekedésében. Különösen a vasút volt nagy fontosságú. A megyeszékhelyen áthaladó budapest-debreceni és budapest-békéscsabai fővonal mellett több szárnyvonal is érintette rövidebb-hosszabb szakaszon a megye területét, s ezt a hálózatot gazdasági vasutak egészítették ki, elsősorban a jelentősebb ipari üzemekben és nagybirtokokon.

1 Háborús károk A megyeszékhely fontos közlekedési csomópont jellege miatt a II. világháború alatt hadi szállítási állomássá, s ennek következtében a légitámadások célpontjává vált.

2 Szolnok bombázása 1944 júniusában kezdődött és az év nyarán-őszén -1947 április 9.-i jelentés szerint - Szolnokot A gazdasági vasutak a megyében nem egyenletes eloszlásban épültek ki. Az ipari üzemekben működők Szolnokra koncentrálódtak. Egy 1945. október 24.-i kimutatás szerint a megyeszékhelyen 7 ipari vállalatnak volt gazdasági vasútja. A mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó kisvasutak a nagybirtokok elhelyezkedésének megfelelően többségükben az egykori Külső-Szolnok megyei részen voltak találhatók. Jász-NagykunSzolnok Megyei Levéltár (Továbbiakban: SZML) Szolnok város polgármesteri iratai 9.715/1945. és SZIKSZAI Mihály: A fegyverneki gazdasági vasút., In: Múzeumi Levelek. Szolnok, 1992. 97. p. A légitámadások és egyéb harci cselekmények következtében a megyeszékhelyt ért háborús károkat is áttekinti POZSONYI Pál - URBÁN László: Szolnok város gazdasági életének történetéből (1944 november 4. - 1945 november 4.) című tanulmánya. In: Jászkunság, 1975/1-2., 11-12. 195