Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 14. (Szolnok, 1999)
TANULMÁNYOK - Botka János: A kun és jász népcsoporti jogok védelmezése a XVI. század közepétől a redemptióig / 9. o.
Több település esetében az is megmutatkozott, hogy ahol akár csak 810 nemes személy élt is - azok a köznéptől, amelynek külön "magyar császári" és "török bírája" volt, elkülönült községi szervezetet alkottak, saját "kapitányi bírót" vagy "kapitányt" választva, mint pl. Alsószentgyörgy és Jászladány esetében. A bírói (1595-ben esküdt bírónak mondták őket), ill. a kapitányi tisztséget ugyanaz a személy köreikben is csak egy évi időtartamra tölthette be. Voltak mellettük "másodbírók", sőt "kisbírók" is. Ez utóbbiakat a bíró és a török bíró szolgájaként tüntették fel. 14 A conscriptio a nagykunok széki önkormányzatáról mutat képet leginkább. Láthatjuk, hogy a választott székkapitány minden ügyükben eljárt, s "minden gondjukat viselte." 1578-ban Márialaki Bernandó a kapitány, aki a "köztük élő nemesekről és a tegzes pénz felől" is intézkedett. Ez a községszervezeti elkülönülés a XVI. században is tovább élt. Ennek teljes bizonyosságát mutatja pl., hogy 1667-ben Márialaka faluban egyidejűleg külön községi pecsétet használtak a nemes-kapitány lakosok és külön sigillumuk volt a közkunoknak is. A nemesek 1639-ben előállított pecsétjének díszes pajzsában egy növekvő, ágaskodó lóalak (mellső lábától kezdődően) látható, az 1647-ben készíttetett közkun sigillum egy csoroszlyát és egy ekevasat jelenít meg. Megemlítendő, hogy Kolbászszéknek már 1629-ben volt pecsétje (középen 3 szál liliom), mellyel az akkori székgyűlés alkalmával pecsételt is a kapitány. Az 1660-ban vésetett díszes pecsétnyomó (tipárium) eredeti lenyomata ma is megvan, s őrzi a nagykunok által jelképül választott, a pajzs közepén két lábon álló kecskebak alakját. 15 A XVII. század közepén az a gyakorlat ismét előbukkan, miszerint a mindenkori székkapitányok a közkunok és egyben a nemesek (kapitányok) tisztségviselői is. Mindezt az 1649. évi új nádor, Pálfy Pál azon okleveléből ismerjük, amelyben megújítva Eszterházy Miklós nádor 1629. május 27-én kelt oklevelét, egyebek között rögzíti: hogy "a Kunságon lakó címeres nemesek a többi kunokkal egyenlően, ezek kapitányai s főkapitányának vannak alárendelve. r ' 16 A nádorválasztó országgyűlés után a "Jászberény városához tartozó jászok" - akik már pusztákat is béreltek - szintén felkeresték a BOTKAJ. 1988. 246-249. p. OL. E - 312. Kamarai It. Városi és községi p. ellátott ir. a/6, cs. 20-Jászkunság: 1667. év (A pecsétek körirata: I. "MARIALAKA * FALU PECSETI * 1639 *; 3,5 cm átmérővel. 2. "MARIALAKA * 1647", 2,7 cm átmérővel). A Nagykunságból ez a két eddig ismert legrégibb falupecsét.; - GYÁRFÁS I. 188?. 207. p.; - SZML. Pecsétgyűjtemény 1812. évnél. GYÁRFÁS I. 1885. 243-244. p. 18
