Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 14. (Szolnok, 1999)
TANULMÁNYOK - Négyesy László: A vitézi rendről / 163. o.
kibocsátott rendi alapszabályzatok részletes rendelkezései rendszerbe foglalták, és a rendi alapgondolat ideológiai pilléreibe illesztették. A Kis Káté az alaprendelet értelmét, a Vitézi Rend célját így határozza meg: "Utódaikban is jutalmazni és az ország hűségében megtartani mindazokat, kik a világháborúban és a forradalmak alatt egyéni vitézségük, s nemzeti érzésükkel kitűntek. Erdemeik méltánylásával ápolni a hazafiúi erényeket, s egyúttal állandó értékű nemzetvédelmi szervezetet teremteni úgy a kívülről jövő, mint a belső romboló erők újbóli forradalmi kísérleteivel szemben. A Vitézi Rend tagjait különleges állásuknál és tekintélyüknél fogva példaként állítani a nép elé, mint annak polgári és nemzetvédelmi vonatkozású dolgokban természetes vezetőit. A Vitézi Rend tagjai, családjaik leszármazóival együtt egy erős, fajmagyar, keresztény erkölcsű, békében bölcs és dolgos, háborúban erős és a hazához mindenkor és minden körülmények között hű nemzetfenntartó, a magyar társadalmat erősítő szervezetet képeznek". 24 A későbbi 24 év a Vitézi Rend helyzetében bizonyos változásokat hoz majd, azonban ez a definíció valamennyi periódusban változatlan marad, és az egész korszakra érvényes tételeket tartalmaz. A Vitézi Rend célja - e definícióból kitűnően - egy sajátos nemzetvédelmi szervezet létesítése. A nemzetvédelem az 1919. utáni Nemzeti Hadsereg, majd a m. kir. Honvédség működése körében kialakult új módszerek egyik leghatásosabbja volt, amelynek szervezeti formái és módszerei az évek folyamán változtak, finomodtak, azonban e működés fogalma és célja változatlan maradt. Már az 1919-es kezdetektől fogva a jobboldali csoportokban megfogalmazást nyert az a gondolat, hogy a területi revízió elérésének alapvető feltétele az erős hadsereg és az erős hátország. 25 Mindkét vonatkozásban igen nagy jelentőséget tulajdonítottak az erkölcsi-politikai tényező biztosításának. Erre két módszert fogalmaztak meg a szakemberek, a nemzetnevelést és a nemzetvédelmet. A nemzetnevelés feladata az erkölcsi-politikai tényező megteremtése volt a társadalmi köztudat meghatározott módszerekkel történő manipulálása útján: a társadalom átitatása militarista, nacionalista és antiszocialista eszmékkel. A nemzetvédelem pedig az ilyen módon megteremtett erkölcsi-politikai egység - szélesebb értelemben a hátország, az Kis Káté 1922. 5. p., ugyanígy Kis Káté 1925., 1934., 1940. is. A Ludovika Akadémián mindvégig oktatták a tisztjelölteknek a magyar Vörös Hadsereg 1919-es északi hadjáratát, amelynek terveit Stromfeld Aurél dolgozta ki. /A szerző gyűjtése: 1974./ 174
