Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 14. (Szolnok, 1999)

TANULMÁNYOK - Botka János: A kun és jász népcsoporti jogok védelmezése a XVI. század közepétől a redemptióig / 9. o.

követel, s ez számukra nagyon terhes, mert télen, nyáron örökösen szolgálni tartoznak." A panaszok nyomán többször szabályozzák is a tisztek sokféle illetményét. A nagykunok ezeket az összeírás felvételekor együttesen teljesítik, a Kiskunságban és a Jászságban falvanként adják be. A bírságpénzek (Mulcta) beszedése is sok visszaélésre nyújtott lehetőséget, melyeket magyar részre szintén az officialisok hajtottak be. 4. Török követelések, adók, szolgáltatások Mindenből megkövetelte magáét a török is. Ez akkor is látható, ha az 1577-ben összeírt tételek csak a legjelentősebb terhekről tájékoztatnak. Ezek nagysága igen eltérő. Minden település fizette a kincstár részére a "császár adóját" és a szablyapénzt. Az utóbbiról Csorbánál pl. feltüntették: "A szablyapénzt a császár írnokának szolgáltatják be, 50 forintot." Legtöbb falu cenzussal is tartozott a valamelyik közelebbi várban székelő földesúrnak, melyet szintén házanként szedtek be. A települések a föld minden terményéből adtak tizedet, különböző ajándékok címén ökröt, disznót, sajtot, túrót, kenyeret, teljesítettek robotot, fizették a bírságokat, sokszor csak a török akaratától függően. Az összeírásban többször előkerül a vajdának járó szolgáltatás is, aki általában a bírságpénzek beszedésével, rendfenntartással megbízott török tiszt. A kisbalázsi lakosok pl. 1577-ben fizetnek "Murath császári vajdának 13 forintot, adnak még a vajdának fát vagy helyette egy tehenet." A jászkisériek panaszolják, hogy a hatvani török a halottak után is szedi az adókat és a censust. A török a nemeseket is adóztatta. Márialaka esetében a következőt olvashatjuk: "Kapitányaikkal együtt adnak Szolnokra Wossuro bégnek 400 forintot." Asszonyszállásnál pedig ez szerepel: "a nemesekkel együtt adnak évente 400 forintot." A kiséri nemesek is fizettek 1578-ban 36 forintot. A török részéről nehezedő terhek nagysága és sokrétűsége - miként a magyar adók és szolgáltatások súlyossága is - több település adatainak együttes vizsgálatával, összevetésével mutatkozik meg igazán. Az összeírásban a török követeléseknél közvetlenül szembetűnik a pénzbeliek túlsúlya. A magyar és török adóztatás nagyságának összevetése már csak részletes elemzés útján végezhető el. Meg kell említenünk azonban, hogy a magyar részről történt adatfelvétel során a törökökre vonatkozó panaszt a két kunságban csak egy településen, a Pesthez közeli Laczházán jegyeztek föl: "Sorozatosan panaszkodnak a szerencsétlenek, hogy már alig képesek létezni és nyomoróságos életüket élni a török sanyargatása miatt. Már teljes lelkükkel kívánják, hogy az Isten adjon végre egy kegyes uralkodót, aki vezérük és fejedelmük lenne a török ellen ... Hat magyarra jutna egy török megölése. Ugyanezt óhajtották az összes többi nagy- és kiskunok és jászok, s valamennyien, akik török alattvalók." 15