Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 14. (Szolnok, 1999)

TANULMÁNYOK - Cseh Géza: Adatok Alexander Imre alispán életútjához (Kunhegyes 1883 - Budapest 1969) / 143. o.

aki a szélsőséges eszméktől, különösen az 1930-as évek végén felerősödött szélsőjobboldali mozgalomtól távol tartotta magát. A nyilaskeresztes pártnak és az Imrédy-féle szélsőjobboldali mozgalomnak a viszonylag kiegyenlített birtokstruktúrájú Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében egyébként sem sikerült számottevő bázist kialakítania, ellentétben pl. Pest megyével, melynek alispánját, Endre Lászlót a Sztójay-kormány belügyi államtitkárává nevezték ki, majd a II. világháború után a zsidók deportálásában és a Szálasi-féle nyilaskorszakban elkövetett vétségeiért kivégezték. Báró Urban Gáspár JászNagykun-Szolnok vármegye főispánja, aki anyai ágon Horthy Miklós feleségének, Purgly Magdolnának az unokaöccse volt, az 1939-es országgyűlési választások előtt a polgármestereknek és a járási főszolgabíróknak egyenesen azt az utasítást adta, hogy a nyilas képviselő jelölteket igyekezzenek elnyomni, mert külföldi kapcsolataik az ország érdekeire nézve veszélyesek.

29 Az 1939.december 20-án tartott tisztújításkor a törvényhatósági bizottság újabb tíz évre ismét Alexander Imrét választotta meg Jász - Nagykun Szolnok vármegye alispánjává. A kiírt alispáni állásra más jelentkező nem is adott be pályázatot.

30 A következő évben, 1940. június 20-án Alexander alispánságának 20. évfordulóját a megyei közgyűlésen megünnepelték, melynek alkalmából a tisztikar nevében dr. Mészáros Antal árvaszéki elnök mondott meleg hangú köszöntő beszédet. A szónok megemlékezett az alispán elévülhetetlen érdemeiről, mindenekelőtt arról, hogy az 1918-19-es forradalmak és a román megszállás után a vármegye közigazgatását ő állította helyre. Továbbá hangsúlyozta, hogy az eltelt két évtized alatt a megyei közgyűlés termében mindig komoly és tárgyilagos munka folyt, ahol "... a viták sohasem váltak szenvedélyessé, vagy időt fecsérlő személyeskedéssé, korteskodássá. "

31 Az alispán az 1940-es években már országos viszonylatban is a legelismertebb köztisztviselők közé tartozott, melynek bizonyítéka, hogy 1942-ben őt választották meg a Vármegyei Tisztviselők Országos Egyesületének elnökévé.

32 Alexander Imre 1943-ban betöltötte a 35. szolgálati évét és ezzel a fizetésével megegyező, 100 %-os nyugdíj folyósítására megszerezte a jogot. Mivel ebben az évben a 60. életévét is elérte, az 1943. március 20-án tartott SZML Szolnoki Népügyészség iratai 149/1947. Nemzeti Jövőnk, 1939. dec. 23. SZML Törvényhat. Biz. jkv. 1940/47 - 48. sz. SZML Törvényhat. Biz. jkv. 1942/2. sz. 155