Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 14. (Szolnok, 1999)

TANULMÁNYOK - Cseh Géza: Adatok Alexander Imre alispán életútjához (Kunhegyes 1883 - Budapest 1969) / 143. o.

adógabona ülésen, július 27-én ingatlanforgalmi ügyeket tárgyaló közigazgatási bizottsági ülésen, 31-én Tiszaföldváron vitézi telek beiktatáson vett részt. Augusztus 4-én kártalanítási tárgyaláson, 7-én Pusztamonostoron vitézi telek beiktatáson, augusztus 10-én pedig a vármegyei közigazgatási bizottság ülésén jelent meg.

17 A fentiekből kitűnik, hogy Alexander Imrének rendkívül zsúfolt programja, temérdek elfoglaltsága volt, melyet a fegyelmi bizottság méltányolt, amikor 1922 tavaszán az ellene folytatott eljárás megszüntetéséről döntött. Az alispán a Bethleni-konszolidáció éveiben az újjászervezett megyei közigazgatást mintaszerűvé fejlesztette. Személyes befolyásával sikerült elérnie, hogy a járások főszolgabírói hivatalai élére a szakmailag legalkalmasabb személyek kerüljenek. Alexander Imre különleges érdemeket szerzett a magyar Vörös Hadsereg és a románok által felrobbantott Tisza-hidak helyreállításában, továbbá a vármegyei utak kiépítésében. A megyében gyűjtőakciót szervezett a román hadsereg által rommá lőtt szolnoki vártemplom és a művésztelep újjáépítésére. 1926-ban a kormányzó részvételével ünnepelték meg JászNagykun-Szolnok vármegye fennállásának 50. évfordulóját. A nagyszabású ünnepség megszervezése elsősorban Alexander Imre nevéhez fűződik. Az 1930as évek elején a megyeháza hátsó, Tisza-parti traktusát az ő kezdeményezésére építették meg.

18 A megyei közkórház fejlesztéséért az alispán különösen sokat tett. 1928-ban a vármegye nevében új kórház építésére írt ki pályázatot, majd az első díjat nyert terv kivitelezéséhez összeállított költségvetést a törvényhatósági bizottság elé terjesztette. Az új kórház felépítésére sajnos mégsem került sor, mert a gazdasági válság miatt a szükséges pénzügyi fedezetet nem sikerült biztosítani.

19 Mivel a Scheftsik-telepen tervezett új kórház ügye végleg kútba esett, az 1930as évek végén csupán az 1896-ban épült I. Ferencz József Vármegyei Közkórház bővítése került napirendre. 1938-ban az alispán a közkórház ingatlanának növeléséhez 9 és fél hold földterület megvásárlását terjesztette elő és fogadtatta el a vármegyei törvényhatósági bizottság tagjaival. 1940-ben, miután a megyegyűlés Alexander Imre jelentését a kórház bővítése érdekében tett intézkedésekről jóváhagyta, végre megkezdődhetett a háromemeletes, 180 SZML Jász-Nagykun-Szolnok Vármegye Közigazgatási Bizottságának iratai XI. 535/1922. SCHEFTSK Gy. 1935.

1. köt. 175. p. ZÁDORNÉ ZSOLDOS Mária: Jász-Nagykun-Szolnok megye egészségügyi szervezetének, helyzetének fo vonásai /l 876-1976/, Szolnok, 1996. 64 -65. p. 149