Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 14. (Szolnok, 1999)

TANULMÁNYOK - Cseh Géza: Adatok Alexander Imre alispán életútjához (Kunhegyes 1883 - Budapest 1969) / 143. o.

emlékére 1934-ben a Tisza Szálló gyógyfürdői szárnyának árkádsora alatt szobrot állítottak. Füredi Richárd alkotását, amely hydrát fojtogató izmos férfialakot ábrázolt, a II. világháború után eltávolították a helyéről és megsemmisítették.

10 Alexander Imre a román fogságból kiszabadulva a Tanácsköztársaság bukása után visszatért Szolnokra, ahol 1919. szeptember 6-án a vármegyei közgyűlés őt bízta meg az alispán helyettesítésével és a megye közigazgatásának irányításával. Mivel a régóta betegeskedő dr. Küry Albert alispán nyugdíjba vonult, 1920, június 21-én a megyei közgyűlés Alexander Imrét választotta meg Jász-Nagykun-Szolnok vármegye alispánjává. Személyére Makiári Károly kunhegyesi református pap, későbbi debreceni református püspök tett javaslatot, melyet a törvényhatósági bizottság többi tagja is egyhangúlag támogatott. Megválasztása után Alexander szép beszédben köszönte meg a törvényhatósági bizottság bizalmát. ígéretet tett arra, hogy „... a közigazgatást nem a törvény betűjének merev alkalmazásával, a hivatali felsőbbség és az önzés ridegségével, hanem a magyar szív szeretetével, de emellett szigorú tárgyilagosságával..." intézi majd. „Szeretettel és szigorú tárgyilagossággal kell munkálkodnunk ... , akkor vissza fog térni a törvények és hatóságok megtépázott tekintélye, - és nem vesz többé erőt népünkön a népamítók és bolondítók aknamunkája."- hangoztatta az újonnan megválasztott alispán a megyeháza dísztermében elmondott beszédjében.

11 Alexander Imre az 1918-19-es forradalmak és a román megszállás idején szétzilálódott közigazgatást szigorú intézkedésekkel hozta rendbe. Elsősorban az ő érdeme, hogy Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében a legrövidebb időn belül helyreállt a rend, az élet- és vagyonbiztonság.

12 Az őszirózsás forradalom és a Tanácsköztársaság idején szerepet vállalt köztisztviselők, pedagógusok és egyéb közszolgálatban állók ellen fegyelmi eljárást folytattak le és közülük sokat internáltak is. Egyes esetekben még az elhalt személyek, a román királyi hadsereg által kivégzett és a fehér különítményesek gyilkosságainak áldozatul esett köztisztviselők és pedagógusok ellen is fegyelmi eljárást indítottak, hogy így özvegyeiktől a nyugdíjjogosultságot megvonják. Bár Alexander a megtorlás erőszakos akcióitól távol tartotta magát, a különítményesek működése ellen a megyei közgyűléseken semmilyen észrevételt nem tett. 1920 elején a fehér CSEH Géza: Egy különös szobor a szolnoki Tisza-parton. In: Jászkun Krónika 1993. május 8. SZML Alisp. ir. 12427/1920. SCHEFTSIK Gy. 1935. H. köt. 199. p. 146