Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 14. (Szolnok, 1999)

TANULMÁNYOK - Botka János: A kun és jász népcsoporti jogok védelmezése a XVI. század közepétől a redemptióig / 9. o.

mellett még a jászoktól és a kiskunoktól is összeírják, a Kiskunságból 13 nemes ad 7 forintot, a jász nemesek (1567-ben 20-an voltak) 50 forintot, a kolbászszékiek 64-en 36 forintot fizetnek. Az 1577. évi összeírás azonban már csupán a nagykun nemesek taxáját rögzíti: "tegzespénzt minden kun nemes fizet Szt. Jakab ünnepére, összesen 36 forintot. " 2. A köznép adta: - Censust, azaz földbért vagy terragiumot. A nagykunok királyi adóban "a cenzust... régi törvényes szokásuk szerint három határidőben fizetik, éspedig Szt. György, Jakab és Mihály szentek ünnepei alkalmával. Ennek teljesítésében a következő a szokás: minden egyes falu ahány forintot az első terminus alkalmával - a cenzus értelmében - fizetni szokott, a másodikon annak felét fizeti, a harmadikon ugyanannyit, mint az elsőben." A nagykunoktól és a jászoktól eltérően a kiskunok két határidőben fizettek cenzust: György és Mihály napkor. A Jászság mindhárom határidőben egyenlő hányadot fizetett. - Census servilist, mely egyöntetűen a téli robot, a vár szükségletére megkövetelt munkaszolgálat megváltása volt. Általában nagyböjt idejére kellett teljesíteni. A téli szolgálat időszakát Demeter naptól Szt. György ünnepéig számolták. Megegyezés szerint minden falu annyit fizetett, amennyit György vagy Mihály napján censusban adott. - Dica regiá-t (rovásadó) mint minden jobbágy által fizetendő állami adót. Ezzel kapcsolatban 1553-ban a jászkunok még felemlítik, hogy régi szokás szerint sem rovásadót, sem hadisegélyt hajdan nem fizettek. 1577-ben az összeírok már a következőket jegyezik fel: "A dica regiát nem egyformán fizetik a kunok, hanem minden olyan telek, amelynek lakója 6 forint értékkel bír, az fizet két terminusban összesen 1 forintot; aki pedig esküvel meri igazolni, hogy nem bír 6 forint értékkel, nem fizet dica regiát. " A zsellérek tehát nem fizették. A jászsági példák azt mutatják, hogy ott igen. - Akót, a kilenced helyetti termény- és termékszolgáltatást. Erről az összeírás a nagykunokat illetően az alábbiakat rögzíti: "A Kolbászszék fentiekben megírt 17 faluja, amelyek csak földművelésből élnek, nem adnak tizedet, sem kilencedet, sem ősziekből, sem tavasziakból, hanem ezek helyett régi szokásuk szerint - minden falu meghatározott forintösszeg alapján , amelyet Szt. György ünnepén törvényes cenzusként fizetni tartozik, ősszel ad minden egyes forint után 2 köböl búzát és 2 köböl árpát, azaz minden forint mellé együtt 4 köböl őszit és tavaszit. Hasonlóképpen nyáron minden forint után egy pint vajat és egy sajtot." A "barmokból" nem szolgáltattak Akót. Fontos megemlíteni, hogy a jászok gabonából csaknem háromszorosát szolgáltatták, mint a kunok. Ők az évi census minden forintja után adtak 2-2 quartália (budai véka) búzát és árpát. 13