Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)

TANULMÁNYOK - Bakos Péter: A jászok a Kárpát-medencében 1526-ig / 147. o.

sinistro vero Jazyges Metanastas: talibus enim nominibus eos apellavit antiquitas. "

5 A 'jász' szót DUGONICS András a magyar 'íjász' = 'Bogenschütze' szóból vezeti le, miszerint az a magyar líjl szóból alkotott 'íjász' mása: 'íjász' > 'jász'

.

6 Ezt a szófejtést mind hangtani, mind pedig jelentéstani okok miatt is el kell vetnünk; az érvelések egyik sarkalatos pontja TASNÁDI NAGY Gyula (1849-1924) történész-főlevéltárnok alaktani megfontolása.

7 KAPRINAI István (1714-1786) jezsuita történész a 'jász' szót a magyar 'íjas' szóval hozza összefüggésbe.

8 A 'jász' szó helyes etimológiáját V. J. LAMANSZKIJ adta meg 1899-ben. Az alánok külső elnevezése az arab-perzsa-török nyelvekben: 'as'

, ezt szláv közvetítéssel, j-protézissel bővített szókezdő magánhangzóval vettük át: 'üc_'

9 KNIEZSA István szerint a j- orosz eredetű,

10 MELICH János majd őt követően GOMBOCZ Zoltán is megjegyzi, hogy az átvétel a XIII. században a délszlávok közvetítésével történhetett.

11 A 'filiszteus' elnevezés DUGONICS András szerint úgy keletkezhetett, hogy az írók az ófelnémet, középfelnémet 'pfíl' > 'pfeil' = 'nyíl' szóra gondoltak 3 "... balfelől valóban az elvándoroltjazügok: az ókor ugyanis ilyen nevekkel illette őket." Uo. 6 NÉMETH Gyula: Egy jász szójegyzék az Országos Levéltárban. In: A Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei XII. Bp. 1958. 236. (Továbbiakban: NÉMETH Gy. 1958. a.) ' A foglalkozást jelentő névalkotás korábban csak -s képzővel történt, így az 'íj' szóból csak 'íjes'-'íves' alak jöhetett létre. Az 'íjász' szó nem régibb a XVIII. század végénél. MELICH J. 1912. 194. 8 NÉMETH Gy. 1958. a. 236. Uo. 236-237. - RÓNA-TAS András felveti azonban annak lehetőségét, hogy ez a hangváltozás, vagyis az 'ász' > jász' a csuvas típusú török nyelvekben is végbemehetett: "Az általános vélemény szerint az ász alakból a szlávban lett jász, azonban az ász alakból a csuvasos típusú török nyelvekben is szabályosan jász lett." . Lásd: RÓNA-TAS András: A honfoglaló magyar nép. Bp. 1996. 167. Lásd továbbá a tanulmány jász nyelvről szóló 2. fejezetének vii. pontját: "Az oszét a- szókezdettel szemben a jászban szókezdő jjelentkezik: a- ~ j-a-." KNIEZSA István: A magyar nyelv szláv jövevényszavai. Bp. 1955. 11 MELICH J. 1912. 197. 148