Zounuk - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve 13. (Szolnok, 1998)

ADATTÁR - Tolnay Gábor: Mezőtúr és Öcsöd határperének jegyzőkönyve az 1720-as évekből / 437. o.

TOLNAY GÁBOR MEZŐTÚR ÉS ÖCSÖD HATÁRPERÉNEK JEGYZŐKÖNYVE AZ 1720-AS ÉVEKBŐL Mezőtúr és Öcsöd a török kiűzéséig lakott hely volt. Mezőtúr sohasem vált teljesen lakatlanná, még a "futások" idején is volt némi helyben maradó népessége. Öcsöd lakossága is tulajdonképpen a török kiűzésével kapcsolatos katonai események miatt néptelenedett el időlegesen 1685 és 1714 között.

1 1695-ben Öcsöd határa is az udvari kamarától függő terület lett (A Habsburgok "jus armorumnak" tekintették.). A község újbóli megszállását, birtokbavételét a Mezőtúrra menekült öcsödiek - Izbéky István, Szűcs György és Pap András, akik személyesen mentek el Szegedre - kérték Comet József királyi jószágigazgatótól, akitől engedélyt kaptak volt községük újratelepítésére.

2 Mezőtúr város (oppidum) igen nehéz pereket vívott 1720 és 1773 között a város határáért a szomszédos helységekkel. Öcsöddel: az 1721., 1722. és 1724. években. Szarvassal: az 1724., 1729., 1736. és 1761. években. Endrőddel: az 1733., 1736. és 1760. években. Mesterszállással: az 1746-1747. években. Kunszentmártonnal: az 1745. évben. Túrkevével: az 1745., 1749., 1766, 1770. és 1772. években. Halásztelek, Endrőd és Sima helységekkel: az 1770. évben. Bánrévével: az 1767. évben. E perek 14.835 Rh forintot emésztettek fel. KARÁCSONY János: Békés vármegye története. Gyula, 1896. II. köt. 285. SZABÓ Ferenc: Öcsöd története dokumentumokban 1715-1960. Szolnok, 1987. 41. BODAKI FODOR Zoltán -BODAKI FODOR Zsigmond: Mezőtúr város története (8961944.) - Mezőtúr, 1978.

1. köt. 48. 437